Századok – 2007
TÖRTÉNETI IRODALOM - Szántay, Antal: Regionalpolitik im Alten Europa Die Verwaltungsreformen Josephs II. in Ungarn, in der Lombardei und in den Osterreichischen Niederlanden 1785-1790. (Ism.: Soós István) III/787
TÖRTÉNETI IRODALOM 787 Szántay, Antal REGIONALPOLITIK IM ALTEN EUROPA Die Verwaltungsreformen Josephs II. in Ungarn, in der Lombardei und in den Österreichischen Niederlanden 1785-1790. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, 490 o. A 18. század egyik legnagyobb hatású uralkodójával, a Habsburg-Lotharingiai-ház talán legkiemelkedőbb egyéniségével, mind a kortársak, mind az utókor által meglehetősen ellentmondásosan, sőt néha szélsőségesen megítélt II. Józseffel és uralkodásával foglalkozni hálás, ugyanakkor igen nehéz feladat. Hálás, mivel a róla és regnálásáról, reformjairól, gondolkodásmódjáról stb. már részint életében, részint az elmúlt több mint kétszáz évben született könyvtárnyi irodalom ellenére mindig lehet újat mondani, különös tekintettel arra a hatalmas és szinte kimeríthetetlen kútfőanyagra, mely császársága és királysága idején keletkezett. Ugyan számos szerző választotta témájául II. Józsefnek már uralkodása idején egyik legtöbbet bírált és támadott, a Habsburg Birodalom közigazgatásának megújítását, átszervezését célzó reformjait, de úgy tűnik, mint ahogy a szóban forgó mű is bizonyítja, éppen az eddig fel nem dolgozott, illetve kellő körültekintéssel ki nem aknázott források feltárásával, kritikai értékelésével és a tárgy sokoldalú megközelítésével új megvilágításba lehet II. József közigazgatási reformjait helyezni. Tisztában volt ezzel a jelen munka szerzője, Szántay Antal is, aki nem véletlenül választotta kutatása témájául a felvilágosult abszolutista uralkodónak a Habsburg Birodalom, illetve tartományai közigazgatásának megreformálását, újjászervezését célzó politikáját. Az első impulzusokat a témával foglalkozásra Szántay Antal még egyetemista korában kapta a 20-21. századi magyar és nemzetközi történetírás egyik kiemelkedő képviselőjétől, a 18. századi magyar és európai történelem nagy hatású művelőjétől, közelmúltban elhunyt iskolateremtő professzor asszonytól, H. Balázs Évától. Jelentős állomás volt Szántay Antal tudományos pályájában a firenzei Európai Egyetemi Intézetben eltöltött három év (1990-1993), melynek során Magyarországon megkezdett kutatásait kiterjesztette és elmélyítette. Az elmúlt másfél évtizedben folytatott hazai és külföldi (Bécs, Firenze, Milánó, Brüsszel, London) levéltári kutatásait, illetve ezek nyomán született új eredményeket több, a hazai és nemzetközi szakirodalom elismerését is kivívó alapvető tanulmányban tette közzé. Mindezek a stúdiumok mintegy előre jelezték, hogy a témát egy nagyobb szintézisben fogja feldolgozni. Ezt a nem kis feladatot sikerrel és elismerésre méltóan oldotta meg. Szántay, ahogy azt már doktori disszertációjával (a nagyváradi kerület közigazgatásáról) is egyértelműen jelezte, a hazai történeti szakirodalomtól eltérően, elsősorban néhai professzorának a kutatásai nyomán szakított a korábbi Magyarország-centrikus szemléletmóddal és II. József közigazgatási reformjainak vizsgálatát nem korlátozza a magyarországi adminisztráció átalakításának bemutatására (ezt a munkát már különben is jelentős mértékben elvégezték, melyet olyan hazai külföldi szerzők művei fémjeleznek, mint Horváth Mihályé, Marczali Henriké, Szekfű Gyuláé, Mályusz Eleméré, Benda Kálmáné, Hajdú Lajosé és az osztrák történészé, Horst Haselsteineré), hanem az uralkodó által haláláig oly erőteljesen és tántoríthatatlanul képviselt egységes birodalmi közigazgatási koncepcióhoz kapcsolódva, elemzéseit — mint az a mű alcíme is jelzi — kiterjeszti a Habsburg Monarchiának olyan fontos tartományaira, mint Lombardia és Osztrák Németalföld, melyek ezidáig történetírásunkban csak érintőlegesen kerültek tárgyalásra, vagy éppenséggel figyelmen kívül maradtak. Szántay érdeme továbbá, hogy választott tárgyát a bécsi udvar, illetve császár-király politikai-közigazgatási érdekeit szem előtt tartva az udvari politika kereteibe ágyazva világítja meg. Mindezt nem csupán a szakirodalom elmélyült áttanulmányozásával és kritikai felhasználásával teszi, hanem széleskörű, kiterjedt külföldi és hazai levéltári, továbbá kézirattári kutatásai során feltárt kútfők százainak elemzéseivel is. Már elöljáróban leszögezhetjük, hogy könyve elismerésre méltó teljesítmény, rendkívül alapos, nagy szorgalomról és kitartásról tanúskodó alapvető munka. Szántay Antal, mielőtt konkrétan foglalkozna II. József közigazgatási reformjaival, illetve azokra irányuló fő törekvéseivel, melyeknek célja egy központosított egységes monarchia (Gesamtmonarchie) megvalósítása volt, felvázolja az ezeknek a reformgondolatoknak a megszületését és történelmi hátterét. Rámutat többek között arra, hogy II. József reformterveit az egységes állam (Gesamtstaat), az egyéges közigazgatási rendszer megteremtésének elveit szem előtt tartva, részben az államrezon gondolatától vezérelve a nyugat-európai államok (elsősorban Franciaország és