Századok – 2007

MŰHELY - Miskolczy Ambrus: Természetkultusz és cigánykép. Magyar és román párhuzamok III/761

776 MISKOLCZY AMBRUS jelenetet is kihúzta.38

Hiszen az derülne ki, hogy kicsit mindenki'cigány. Ez pedig ellentmondott a hivatalos erkölcsvédelemnek, és talán a kelleténél jobban tetszett volna a közönségnek. Márpedig közönségre lehetett számítani. Jókai Mór egyik regényében a hazafias „Bocskai István" monológjaiba belefáradt közönség kívánságára azonnal „elővették Cserni Gyurkát, az már kedvence volt a közönségnek, s jól mulatott minden ember.39 Hitelesíti a regényíró beszámolóját az a tény, hogy a Nemzeti Színházban is az első három évtizedben hat Balog-darabot 85 estén mutattak be. Ilyen népszerűséget — Waldapfel József szerint — a Nemzetiben csak Jókai, Szigeti, Vahot Imre és Szigligeti ért el. Czerni magyarul egyébként nem jelent meg nyomtatásban, míg szerbre rögtön lefordították,40 majd az 1840-es években ki is adták szerbül, és így lett a szerb színészetnek lendületet adó első sikerdarab.41

Némileg hála a cigány szereplőnek is. A magyar-cigány életközeliséget fokozták a nemes férfiaknak a csínos cigánylányokkal való elmélyült kapcsolatai, amitől a nyárspolgár csak viszolyoghatott. Az életközeliség mély rokonszenvvé is alakulhatott. Példa rá, az erdélyi gróf Gyulay Lajos, a legnagyobb magyar naplóíró. 1834-ben így vallott naplójának: „Hamar vénülnek, de jókor kezdenek élni, házasodni és szigorú életmódjuk is okozhatja azt, szereti cifrán járni, ha módját ejtheti, jó kedvű, de siránkozó is, [...] atyafi is vélünk, és lehet, hogy a magyarokkal együtt telepedtek be hazánkba."42 Fel is volt háborodva Gyulay Lajos, amikor 1848-ban a felszabadult román jobbágyok elkezdték tervezgetni a cigányok elűzését; „azt hiszik — írta naplójába — azok más agyagból gyúrt teremtései az Istennek. Égalité, Liberté Fraternité! beh kevesen tudják ezt felfogni igaz értelmében!"43 Az erdélyi gróf demokratizmusa és toleranciája társadalmi helyzetéből is fakadt. Az arisztokrácia világában kevésbé éltek etnikus sztereotípiák, mint a polgári és a paraszti világban. Műveltség és társadalmi tapasztalatok iránti nyitottság is magyarázza ezt. Az a földbirtokos, aki gazdaságát hatékonyan akarta működtetni, nem engedhette meg magának, hogy oktalan hatalmaskodásra vagy előítéletei érvényesítésére időt pazaroljon. Pontosabban, éppen társadalmi tapasztalatai tették nyitottá. Gyulay Lajos az átlagnál nyitottabb lehetett, mert aligha volt olyan magyarországi társadalmi és etnikai csoport, amelynek hölgyeivel ne mélyítette volna el testközeli érintkezését. Ennek a sokoldalú cigánybarátságnak a másik pólusán helyezkedik el a művészi romantikus cigánykultusz. Ennek a klasszikusa a kor egyik legnagyobb és legnépszerűbb zeneszerzője, Liszt Ferenc. Az egzotikumra váró európai közvéleménynek francia művében, amelyet aztán magyarra is lefordítottak, valóságos dicshimnuszokat zengett a cigányok természetközeliségéről, mintegy 38 Balog

Istvány: Cseri Gyúró vagy Belgrádnak megvétele a töröktől. Pest, 1812. 130., 143., 146. MOL, C 60 Helytartótanács, Departamentum librorum, 1812. 2-24. 39 Jókai Mór:

Eppur si muove és mégis mozog a föld. I. Bp., 1965. 137. 40 Waldapfel József: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből 1780-1830. Bp., 1935. 219. 41 Kerényi

Ferenc: A régi magyar színpadon 1790-1849. Bp., 1981. 100. 42 Gyulay Lajos naplója. 16.k. 285. Kolozsvár, Egyetemi Könyvtár, Ms. 1450. 43 Gyulay Lajos naplói a forradalom és szabadságharc korából 1848. március 5. - 1849. június 22. Gyulay Lajos naplói. II. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta V András János, Csetri Elek, Miskolczy Ambrus. Bp., 2003. 381.