Századok – 2007
MŰHELY - Miskolczy Ambrus: Természetkultusz és cigánykép. Magyar és román párhuzamok III/761
TERMÉSZETKULTUSZ ÉS CIGÁNYKÉP 773 Ez Gyöngyösi János barokk cirádáinak paródiája, „a stílusparódia első emléke irodalmunkban: amolyan diáktréfa és halandzsa, amelyet csak a beavatottak értettek meg.31 Tehát már komoly kollégiumi műveltség kellett hozzá. A cigányság már-már nemesi kiváltsággal rendelkező szabad nép, hiszen: A Magyarországot elosztá magának, Négy helyt válosztott legfőbb vajdaságának. A szabadság fejében a király felhívására hadba kellett szállniuk a cigányoknak, miként a nemeseknek: Nekik is fegyverben elő kell állani, És ország hadával táborba szállani. Össze is gyűltek. Vezérük Miskolczi vajda, kinek borától alaposan berúgtak. Ezután összeverekedtek. De még szerencse, hogy a vajda előrelátó volt: Alsó asztalokra, hogy kés nem tétetett, Tanácsából legfőbb vajdának eshetett, Máskép egy néhány lett volna el temetett, Nem soknak kanál is fejébe üttetett. Másfél óra múlt el, hogy így vilongának, Azután haraggal elszakaszkadának, Hazafelé dérrel durral indulának, Kapufától vévén bucsut eloszlanak. A magyar cigány „széphistóriák" és a Cigányiász közötti párhuzam kézenfekvő. Budai-Deleanu játszik is az egyiptomi eredet kultuszával, miközben jelzi, hogy Indiából jöttek. Az öltözet és a nyelv kérdését azonban nem állította előtérbe. Ez még nem foglalkoztatta, a román világot sem olyan mértékben, mint a magyart. Tudjuk, hogy 1790-ben a magyar nemzeti viseletet a nemesség mint létének szimbólumát karolta fel. Az ideológusok a nemzeti viselettel és a nyelv jogainak érvényesítésével próbálták kiemelni a nemzeti eredetiséget. Román nemzeti viselet-kultusz még nem alakult ki, igénye csak az 1860-as években jelentkezett. A közéleti nyelvhasználat ügyében pedig még nem fejthettek ki olyan propagandát, mint a magyarok. A román nyelvújítás is még kezdeti szakaszát járta. A nagy feladat a latinbetús helyesírás kialakítása volt. A Duplex iconnak a meseszővése kínált használható motívumot. Éspedig: a verekedés. A nagy verekedés a Cigányiász végkifejlete, az első változatban ezzel is ér véget a költemény. De nemcsak a verses epika hathatott Budai-Deleanura, hanem a verselést követő értekező próza, először is a cigányok eredetéről, történelméről, életfor-31 Turóczi-Trostler József: A „Nagyidai cigányok" családfájához. Az Országos Néptanulmányi Egyesület 1944. évi Évkönyve, 132.
