Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Bazár és nagypolitika között. Az 1873. évi bécsi világkiállításról szóló tárcalevelek a magyarországi német nyelvű napilapokban III/723
754 UJVARI HEDVIG minden régi szent, minden szent sérthetetlen."172 Nordau utánajárt annak, hogy ezek fényében Kína miért is képviselteti magát a kiállításon. Mint írja, az állam semmi anyagi áldozatot nem hozott, a kínai részvétel egy diplomata kezdeményezésének köszönhető. Ennek ellenére Nordau csodálkozik a kiállítás gazdagságán, majd a kiállított tárgyak kapcsán részletesen kitér a lakkozásra, az étkezési kultúrára, a selyemiparra, valamint a papírnak és a teának a kínaiak mindennapjaiban betöltött szerepére.173 Az Ungarischer Lloyd egyik tárcája a kínaiakat kimondott talpraesett népnek mutatja: mivel a kiállításon vásárolni is lehetett, bécsi iparosokkal gyorsan utánagyártattak a kelendő árucikkekből, de az sem kizárt, hogy az utánpótlás Isztambulból vagy Londonból érkezett.174 Nordau számára Japán idegen, misztikus ország, amely legalább annyira különleges és misztikus, mint a szfinx rejtélye. Noha sokáig a kínaiakhoz hasonlóan viselkedtek a japánok is, ám újító kedvüknek köszönhetően a fejlődés útjára léptek: „ma már Japánnak vasúthálózata és távközlési vezetékei, napilapja és parlamentje van".175 A Neues Pester Journal tárcaírója szerint a japánokjelentették a kiállítás igazi érdekességét, de nem tud szabadulni attól az érzéstől, hogy az ázsiaiak „az európai barbárokat" nevetségesnek találták.176 Perzsia kiállítása iránt nagy érdeklődés mutatkozott Bécsben. Az ország és lakói iránt annyira megnőtt a kíváncsiság, hogy „a Vámbéry közép-ázsiai utazásairól szóló könyv mindennapos olvasmány lett; a kávéházakban a síiták és a szunniták hitének dogmatikus különbségeiről vitatkoznak".177 A kiállításon a textil-, fém-, fa- és bőripar munkái álltak a középpontban. A perzsa uralkodót az Ungarischer Lloyd egyik tárcaírója alacsonynak látja, ám megjegyzi, hogy a sah legalább négyszer nagyobbnak látja önmagát, magára mint a királyok királyára tekint, amit a sajtó alaposan gúny tárgyává tesz. Európában, így Bécsben sem járnak csodájára, a kiállítás iránt nem mutatott nagy érdeklődést, mindössze másfél órát töltött ott.178 Sigmund Schlesinger szerint a perzsa uralkodó főleg a házigazdának, Ferenc József császárnak okozott valódi kínokat: egy alkalommal a pontatlanságot nem tűrő osztrák uralkodót, aki még saját testvérétől is rossz néven vett néhány perces kését, majd egy órát váratta.179 A lapban közölt másik tárca szerint érdekes és tanulságos volt a kiállításnak ez a része, de „az épületek szín- és formagazdagsága csak a gondtalan népek gyermeki ízlésvilágára emlékeztet, azokéra, akik számára csak egy ma létezik és csak ritkán egy holnap", mindent az érzékekre és az elcsendesedett szellemre épít.180 Az egyiptomi és a török kiállítás kapcsán a Pester Lloyd leginkább az iszlám pusztításairól ír. Nordau a korábban világnézetként kezelt jelenséget ma 72 Wiener Weltausstellung. China I. = PL 1873. július 24. 169. sz. melléklet. 73 Wiener Weltausstellung. China II. = PL 1873. július 25. 170. sz. melléklet. 74 Salamander: Ausstellungsbriefe. XL = UL 1873. szeptember 25. 220. sz. 1-2. 75 Wiener Weltausstellung. Bei den Japanesen. I. = 1873. június 5. 128. sz. 2. 76 J. D-tsch.: Noch etwas von unseren Gästen. = NPJ 1873. július 30. 174. sz. 1-2. 77 Wiener Weltausstellung. Persien und Rumänien. = PL 1873. augusztus 6. 180. sz. 2-3. 78 Salamander: Ausstellungsbriefe. IX. = UL 1873. augusztus 14. 187. sz. 2-3. 79 Sigmund Schlesinger: Aus Wien. = UL 1873. augusztus 17. 189. sz. 1-2. 80 Albert Sturm: Im östlichen Viertel. « UL 1873. július 13. 160. sz. 1-2.
