Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Bazár és nagypolitika között. Az 1873. évi bécsi világkiállításról szóló tárcalevelek a magyarországi német nyelvű napilapokban III/723

AZ 1873. EVI BECSI VILÁGKIÁLLÍTÁS 755 már inkább „egy halálos betegségnek" látja, mivel nyersebb és barbárabb, mint valaha. Ameddig az iszlám hatalma elér „[...] a szellemi élet sivatagba fordul át, minden kultúra elsorvad, minden művészet romjaira hullik, minden ipar az enyészet martalékává lesz".181 A kiállításon erősen jelen volt az ópiumtermesz­tés, valamint az ópiumkereskedelem nemzetgazdasági vonatkozásai, főleg Tö­rökország számára. Az Ungarischer Lloyd tárcaírója a szultán kincseiről egy teljes tárcában ír: próbálja szavakba önteni a látogatót fogadó mesés gazdagsá­got, a pompát, bemutatja a drágakövekkel díszített fegyvereket, a trónt, a dió­nyi nagyságú fekete gyémántot, valamint az értékes porcelánokat. A látottak összegzése azonban negatív kicsengéssel zárul: ezek a trófeák kultúrnemzetek­től összerabolt kincsek, ami a félhold birodalmának nem válik dicsőségére.182 A Neues Pester Journal tárcaírójában a keleti pavilonok láttán inkább az Ezeregyéjszaka meséi ébrednek fel: varázslatos a mecset, amely a keleti ember számára a találkozások helye; az ember a mokka és a vízipipa láttán máris a Boszporusz partján képzeli magát.183 Nordaut az egyiptomi kiállítás sem tudja megtéveszteni: a jómódúak és a számukra elérhető javak mellett — nyugati la­pok, Offenbach zenéje, iskolák — a valóságot a lakosság többségét érintő műve­letlenség, elviselhetetlen rabszolgaság, a jogfosztottság, a vagyontalanság jelenti. Nordau összességében nagyszerű reklámnak nevezi az egész bemutatót, amely az európaiak Egyiptomról alkotott képét akarja kedvezően befolyásolni, akár a megtévesztés árán is. Egy kiállítási tárgy azonban a közel-keleti térség egyiké­ben sem szerepel: ez az „évszázad ideálja", a gép. Jelentőségét mi sem mutatja jobban, minthogy a kiállításon külön részleget kapott. Az Ungarischer Lloyd tudósítója örömmel nézte meg ezt az eleven tematikus kiállítást, amelyet a „te­remtés, az alkotás" kiállításának nevezett. Itt azonban nem állított ki minden nemzet, ugyanis a Korán nem ír a gépekről, és „ami a Koránban nem szerepel, annak köztudomásúan nincs létjogosultsága".184 Pester Lloyd versus A Hon A kiállítás alatt a Pester Lloyd tárcaírója, Max Nordau es A Hon munka­társa, Újvári Béla185 egyetemi hallgató között kisebb incidensre került sor. A Hon munkatársa ugyanis 'üzleteléssel' vádolta meg a német lapot, miszerint az hirdetések helyett fizetett reklámcikkeket ír.186 Nordau már a megnyitó óta 181 Wiener Weltausstellung. Die orientalische Annexe. = PL 1873. július 15. 161. sz. 2-3; Wie­ner Weltausstellung. Der Orient im Industriepalast. L, IL = PL 1873. július 5. 153. sz. 3. és július 9. 156. sz. melléklet. Itt 153. sz. 3. 182 Albert Sturm: Der Schatz des Sultans. = UL 1873. július 20. 166. sz. 1-2. 183 Ernst Reiter: Der Orient auf der Weltausstellung. = NPJ 1873. július 25. 170. sz. 1-2. 184 Albert Sturm: Wiener Weltausstellung. In der Maschinenhalle. = UL 1873. szeptember 4. 203. sz. 1-2. 185 Személyével kapcsolatban 1. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. kötet. Bp. 1914., utánnyomás Bp. 1980-1981. 649-652. A kiállításról A Hon más szerzőktől is lehozott tudósítást, többek között Bakay Nándortól, Erődi Bélától, Fromm Antaltól. Maga Jókai is megtekintette az expo­zíciót és erről több cikkben is beszámolt lapjában. Mi két cikket találtunk tőle: A bécsi világkiállításról. = A Hon 1873. július 11. 158. sz. 1 és A világkiállításról. = A Hon 1873. július 12. 159. sz. 1. 186 Válaszul a 'Pester Lloyd'-nak. = A Hon 1873. július 15. Esti kiadás, 161. sz. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents