Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: I. Ferenc József és a megtorlás I. rész III/635

664 HERMANN ROBERT „Oroszország a jelenlegi körülmények közt semmi esetre sem tárgyal a forradalom idejéből származó kormánnyal. Oroszország csak a hadsereget ismeri el, és csak azzal érintkezik. Oroszország a hadsereget le akarja fegyverezni, a békét helyre akarja állítani, de feltételeket nem engedélyez. Oroszország mint Ausztria szövetségese nem lép diplomáciai összeköttetésbe Magyarorsz ággal. " Hogy ilyen körülmények között tisztességgel lehetséges vagy kikerülhetetlen-e a megbékélés, „azaz nyíltan kimondva: a feltétlen megadás", arról az illetékes hatóságoknak kell dönteniük.133 A temesvári vereség után Kossuth és a kormány nagy része lemondott, s átadta a hatalmat Görgeinek. Görgei a további küzdelmet reménytelennek ítélet, s ezért az augusztus 11-én tartott haditanácson az oroszok előtti fegyverletételt javasolta tisztikarának, amely két ellenszavazattal - Görgei távollétében emellett döntött. Görgei ezt követően elküldte Rüdigernek azt a levelet, amelyben fegyverletételi szándékáról értesíti őt. „Ezen alkalommal őfölsége, a cár nagylelkűségébe vetem bizodalmamat — írta —, hogy ő azon számos derék bajtársimat, kik, mint korábban osztrák tisztek, a viszonyok hatalma által ezen Ausztria elleni szerencsétlen harcba belésodortattak, nem fogja a bizonytalan sorsnak - és egy mélyen megszomorodott nemzetet, mely az ő igazságszeretetéhez folyamodik, nem fog ellenségei szilaj bosszúvágyának védtelen kiszolgáltatni, talán elég lesz, ha egymagam leszek annak áldozatja." Kijelentette, hogy „inkább fogom egész hadtestemet egy bármekkora túlerő elleni kétségbeesett csatában megsemmisíttetni engedni, mintsem osztrák csapatok előtt tegyem le feltétlenül a fegyvert." A levél végén közölte hadseregének menetvonalát, hogy Rüdiger az ő és az osztrákok csapatai közé húzódhassék.134 Magára a fegyverletételre augusztus 13-án Szőlős községnél került sor. Görgei aznap Világoson — mielőtt a csapatok elindultak volna a szőlősi síkra — a tisztikar kérésére egy kérvényt állított össze Rüdiger lovassági tábornokhoz. Ennek első pontjában kérte, hogy bajtársait ne adják át, mint bűnösöket Ausztriának; „kivált azokkal szemben ugyanis, akik eredetileg osztrák szolgálatban álltak, félő, hogy olyan módon járnának el, amelynek következménye az életüktől és esetleg becsületüktől megfosztás lenne." Kérte, hogy minden tiszt viselhesse a hadifogságban is kardját; hogy ha valaki orosz szolgálatba akarna állni, ezt engedélyezzék számára; hogy a magukat megadók ingó és ingatlan vagyonát biztosítsák, s biztosítsanak számukra lehetőséget Kossuth-bankóik beváltására, ha azokat az osztrák kormány érvénytelenítené. Végül arra hivatkozva, 133 Közli Beniczky Lajos 686-688.; Von der Revolution 664-666. Magyar fordításban közli Katona Tamás 289-290. - A megfogalmazás körülményeire ld. Beniczky Lajos 352-354. - Beniczky emlékiratai szerint a dokumentumot augusztus 11-én fogalmazták meg, az eredetin augusztus 10. szerepel. Valószínű, hogy ezúttal Beniczky emlékirata őrizte meg a pontos dátumot. Erre mutat az is, hogy Poeltenberg a jelentésben augusztus 6-ára teszi kiküldetésüket (7-ével ellentétben), s hogy Rüdiger levelének vételét 8-án éjszakára datálja (holott az 9-iki dátumot visel). Valószínűleg az éjszakai utazás okozta tollhibáról van szó. 134 Közli Klapka György, 1850. 235-237. Magyar fordításban Görgey István III. 569-570.