Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: I. Ferenc József és a megtorlás I. rész III/635
I. FERENC JÓZSEF ÉS A MEGTORLÁS 665 miszerint „lehetséges, hogy e harc minden résztvevőjét vérpad vagy legjobb esetben száműzetés várja" kérte „nem annyira magunk, mint minden honfitársunk javára, Őfelsége az orosz cár nagylelkű közbenjárását kérni avégett, hogy e szegény ország, amely már annyi szenvedésen ment keresztül, ne legyen újaknak kitéve." Végül közölte, hogy a hadsereghez „hazájának békéltetése céljából" önként csatlakozott polgári személyek Világoson várják az orosz hatóságok odaérkeztét.135 Az oroszok a fegyverletétel után némileg kínos helyzetbe kerültek. Mint láttuk, július végén, majd augusztus elején megpróbáltak határozott ígéreteket kihúzni Haynauból, illetve Schwarzenbergből arra nézve, hogy milyen bánásmódot ígérhetnek a magukat megadó magyaroknak, de Haynau — talán nem véletlenül — félreértve a kérdést, csak arra az esetre vonatkozóan nyilatkozott, ha a fegyverletétel a es. kir. csapatok előtt történik; Schwarzenberg pedig csak a fegyverek feltétele utánra ígérte a kegyelem lehetőségét - ha az uralkodó is úgy akarja.136 A bizonytalanságot Paszkevics is érzékelte, s arról tájékoztatta a cárt, hogy az osztrák kormány nem megbékélésre törekszik, hanem különböző kiáltványokkal ingerli a magyar népet, a nemzet felét halállal fenyegeti. Majd Miklós 1830. évi tanácsát idézte: „csak azokat büntesd, akik a legelső napon lázadtak fel, a többieknek bocsáss meg." Igaz, Magyar- és Lengyelország között nagy a különbség, azonban az osztrákok számára Magyarország fennmaradásuk alapja: „Magyarország nélkül nincs osztrák birodalom." Úgy vélte, hogy az ország tartós megszállására legalább 150-200.000 katona kellene. Közben a magyarok fogadkoznak: ha az oroszok kimennek az országból, újra kezdik a háborút.137 Maga Miklós is úgy látta: Ausztria nem lesz képes megtartani a meghódított Magyarországot, s ha ehhez lenne is ereje, „hol vannak azok az erők, amelyekkel Németországgal szemben is megvédik a tekintélyüket?"138 Ebben a helyzetben az oroszok korrekt szövetségesként, de a magyarokkal szemben nem korrekt tárgyalópartnerként viselkedtek. Paszkevics mind Haynaut, mind Schwarzenberget tájékoztatta a magyarok tárgyalási kísérleteiről, valamint az ő visszautasító válaszáról.139 Haynaunak Rüdiger is írt, s közölte vele a Görgeinek augusztus 9-én küldött válasz szövegét.140 Ugyanakkor a magyarokkal nem közölték egyértelműen, hogy nem tudják biztosítani az éle-135 Pach Zsigmond Pál: Görgey, Világos után. (Kiadatlan Görgey-iratok 1849 augusztusából). (In:) Pach Zsigmond Pál: Történetszemlélet és történettudomány. Bp., 1977. 359-360.; más fordításban, a polgári személyekre vonatkozó utolsó bekezdés elhagyásával közli Rosonczy - Katona 537-538. 136 Ld. erre Katona Tamás 24-25. 137 Paszkevics 1849. július 24-i levele I. Miklóshoz, kivonatos magyar fordításban közli Alekszandr Petrovics Scserbatov 107-108. 138 I. Miklós - Paszkevics, Varsó, 1849. július 28., magyar fordításban közli Alekszandr Petrovics Scserbatov 301-302. (júl. 28.) Ugyanezt augusztus 9-én közölte Felix Schwarzenberg osztrák miniszterelnökkel is. uo. 310. 139 Paszkevics - Haynau és Schwarzenberg, Debrecen, 1849. augusztus 9. Mindkettőt közli Steier Lajos II. 164-167. A Schwarzenbergnek küldöttet magyar fordításban közű Vadász - Józsa 215. V ö. Katona Tamás 24. 140 Rüdiger - Haynau, Nagyvárad, 1849. augusztus 9. Magyar fordításban közli Böhm - Farkas - Csikány 218-219.
