Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: I. Ferenc József és a megtorlás I. rész III/635

I. FERENC JÓZSEF ÉS A MEGTORLÁS 661 nézésre és a legfelsőbb kegyelemre, hiszen sokan közülük akaratuk ellenére, a szerencsétlen körülmények következtében és jellemgyengeségük folytán kerültek ebbe a helyzetbe." Ugyanakkor Haynau ragaszkodott ahhoz, „hogy sem az amnesztia, sem a kapituláció szót nem szabad használni vagy kiejteni, egyáltalán semmi olyat, ami a legtávolabbról is hatalom és hatalom, haderő és haderő közötti megegyezésre utal." Haynau szándékai szerint „az egésznek a törvényes és jogos hatalom előtti meghódolásnak kell lennie." Berg volt annyira óvatos, hogy a jelentést elküldése előtt láttamoztatta Haynauval is.127 Berg egy tényezőt nem vett figyelembe: Haynau csak arra az esetre ígérte a fenti alapelvek betartását, ha a meghódolás /. Ferenc József csapatai előtt történik. Más kérdés, hogy az osztrák fővezér a későbbiekben így is megszegte ígéretét, hiszen a fegyvert az osztrákok előtt letevő Dessewffy Arisztid és Lázár Vilmos sem jártak jobban, mint azok a bajtársaik, akik az oroszoknak adták meg magukat. Hruljov hadicselével majdnem egy időben, július 19-én Rüdiger lovassági tábornok, a IV orosz hadtest parancsnoka is egy levelet juttatott el Görgeihez. Ebben kifejezte elismerését Görgei „vitéz katonai jelleme iránt", s kérte, tudassa azokat a föltételeket, „amelyek mellett lehetőnek tartaná az Önre nézve most már egyenlőtlen küzdelemnek végét vetni." Görgei a levelet július 24-én kapta meg, s közölte, ha csak csapatairól lenne szó, kész lenne alkudozni a békekötésről, „de itt szegény szorongatott hazám megmentéséről van szó, melynek politikai életét az osztrák császár és legközelebbi környezete meg akarják semmisíteni." Ezért azt javasolta, hogy Paszkevics a magyar kormánnyal kezdjen tárgyalásokat. Az oroszok célja a tárgyalásokkal az volt, hogy mielőbb fegyverletételre bírják a legeredményesebb magyar hadsereget. Görgei felvette a tárgyalások fonalát, mert abban reménykedett, hogy sikerül éket verni az osztrák és orosz szövetségesek közé. A tárgyalásokról a kormányt is értesítette, amely július 29-30-án folytatásukra Görgei táborába küldte Szemere Bertalan miniszterelnököt és Batthyány Kázmér külügyminisztert.128 Az oroszokkal folytatott tárgyalásokra Görgei táborába küldött két miniszter előbb egy Görgeihez intézett memorandumban foglalta össze Magyarország sérelmeit, majd ezt francia fordításban augusztus 5-én juttatták el az orosz táborba. Az irat a magyar-orosz szövetségi viszony létrehozására tett nehezen kihüvelyezhető ajánlatot. A következő, augusztus 6-án fogalmazott államirat tartalmilag nem mondott ennél többet. De Kossuth aznap érkezett levele alapján a két miniszter felhatalmazta a kézbesítéssel megbízott Poeltenberg Ernő vezérőrnagyot és Beniczky Lajos alezredest, hogy „az ausztriai házon kívüli király elfogadását megemlíthetik."129

A tárgyalások alapfeltétele azonban az 1848. évi alkotmány és az ország függetlenségének elismerése lett volna. 127 Steier Lajos II. 113-115.; magyar fordításban Katona Tamás 287-288. Csikorgó fordításban közli Bőhm-Farkas-Csikány 218-219. 128 A tárgyalások anyagát közli Steier Lajos II. 106-112. és 150-156. és magyar fordításban Szemere Bertalan 178-182. 129 Szemere - Kossuth, Nagyszalonta, 1849. aug. 7. Közli Szemere Bertalan 592. - mit mondanak egy orosz fejedelmi házbóli uralkodóhoz az 1848-ik alkotmánynyal?" Kossuth - Szemere, Arad, 1849. aug. 4. Közli KLÖM XV 820-821.