Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: I. Ferenc József és a megtorlás I. rész III/635
I. FERENC JÓZSEF ÉS A MEGTORLÁS 639 szi magyar sikersorozat után aligha fognak tömegestül visszasietni a feketesárga zászlók alá.19 Az orosz intervenció részleteiről folytatott 1849. májusi varsói tárgyalások során a két fél abban állapodott meg, hogy az oroszok foglyaikat átadják az osztrák főhadiszállásnak. A június 10-én Varsóban kötött, 31 cikkelyből álló egyezménynek csupán az utolsó cikkelye foglalkozik a hadifogolykérdéssel: „Ha a foglyul ejtett lázadók között a két szövetséges hatalom alattvalói találtatnának, kölcsönösen kiadják őket egymásnak. Ugyanez történik a hadiszökevényekkel is."20 (A korábbi szakirodalomban szereplő azon állítás, amely szerint Ausztria valamennyi foglyul ejtett lengyel kiszolgáltatását megígérte Oroszországnak, nem állja meg a helyét.)21 A foglyokkal való bánásmód, illetve a magukat megadóknak és az átállóknak nyújtandó kedvezmények kérdését először az oroszok vetették fel. Rüdiger lovassági tábornok, a III. orosz hadtest parancsnoka megkérdezte Paszkevicset, mi történjen azokkal a felkelő tisztekkel, akik vissza akarnak térni törvényes uralkodójuk zászlaja alá? Kegyelmet ígérhetnek-e ezeknek az orosz tábornokok? Maga I. Miklós cár is úgy vélte, hasznos lenne, ha egyetlen eszközt sem hagynának kihasználatlanul az ellenséges hadsereg gyengítésére, és helyes lenne megcsillogtatni a császári kegyelem reményét azok előtt, akik hajlandók harcolni a felkelők ellen, vagy rábírni társaikat az elpártolásra. Paszkevics tábornagy május 30-án ebben az ügyben írt Berg tábornoknak, a bécsi orosz katonai összekötőnek, Nesselrode orosz kancellár pedig Medem bécsi orosz nagykövetnek azzal, hogy tárgyalja meg a kérdést Schwarzenberggel, s kérje ki I. Ferenc József végleges döntését.22 19 Az elsőt közli Von der Revolution 52-53.; a másodikat és a harmadikat Gyűjteménye 20-21. és 38-39. Ld. még Hermann Róbert 16-17. 20 Varsó, 1849. május 29. /június IC. Másolat. HHStA PA MA X. Russland. Karton 28. RIU 1849. I. Teil. No. 1. Rapporte de Mr. Buol. Ad 1849. június 15/27. Az egyezmény ennek az egy passzusnak a kivételével már 1849-ben nyomtatásban (belső terjesztésű nyomtatványként) megjelent. „Auszug aus der zwischen Oesterreich und Rußland in Betreff der Verpflegung der russischen Hilfstruppen auf österreichischen Gebiete abgeschlossene Convention. Unterzeichnet zu Warschau den 29. Mai / 10. Juni 1849." H. és d. n. Egy példányát ld. uo. Karton 92. Konsulate. Generalkonsulat Warschau. - Ez megfelelt Miklós cár nézeteinek, ld. erre 1849. április 25-én Paszkevicshez intézett levelét, közli Alekszandr Petrovics Scserbatov 268. 21 Az egyezmény állítólagos szövegét — forrásmegjelölés nélkül — közli Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben. 2. kiadás. Bp., é. n. III. k. 117. (A munkának két második kiadása van, a másik 1871-es kiadású. A két szöveg megegyezik, a lapszámozás nem). Ennek nyomán Gelich Rikhárd: Magyarország függetlenségi harcza 1848-49-ben. Bp., é. n. III. k. 354-355.; Breit József: Magyarország 1848/49. évi függetlenségi harcának katonai története. 2. kiadás. Bp., 1930. III. k. 38-39. és Gracza György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története Bp., é. n. V k. 457. Ez a szöveg azonban — ha egyáltalán hiteles — még az 1849. május 2-i pozsonyi találkozón keletkezett, amelyen Ludwig Weiden táborszernagyon, fővezéren kívül jelen volt Felix Schwarzenberg miniszterelnök, Cordon hadügyminiszter és Berg altábornagy, az orosz összekötő voltak jelen. A végleges egyezményben már csak azért sem lehetett szó minden lengyel kiszolgáltatásáról, mert Schwarzenberg június 14-én arra utasította Hammerstein-Ecquord táborszernagyot, a galíciai főhadparancsnokot, hogy az oroszok kérésére szolgáltassa ki nekik az orosz és lengyel alattvalókat. A szövegben korábban „orosz-lengyel menekültek" (russisch-polnische Flüchtlinge) szerepeltek, amiből egyértelmű, hogy az orosz fennhatóság alatti lengyel területek menekültjeiről van szó. Közli Andics Erzsébet, 1961. 408-409. 22 Nesselrode - Medem, Varsó, 1849. május 30. Közli Andics Erzsébet, 1961. 400-401.