Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: I. Ferenc József és a megtorlás I. rész III/635
640 HERMANN ROBERT Medem június 2-án tájékoztatta Nesselrodét, hogy tárgyalt Schwarzenberggel, aki elismerte az amnesztia nagy erkölcsi hatását, de úgy vélte, ezt az osztrák kormány mégsem határozhatja el, mert a hadsereg elégedetlenségét hívná ki vele. A cs. kir. hadsereg helyzete nehéz, s ez lehetetlenné teszi a megbocsátást, mert ebben óhatatlanul a gyengeség jelét látnák. Ezt jelentékeny katonai sikereknek kellene megelőzniük ahhoz, hogy ebben a türelem aktusát lássák. Az uralkodó bizonnyal megragadja majd az első lehetőséget arra, hogy alkalmat adjon félrevezetett alattvalóinak a visszatérésre.23 Schwarzenberg hasonló értelemben válaszolt Berg bárónak, a cs. kir. főhadiszállásra beosztott orosz összekötő tábornoknak is.24 Mint látható, az óvatos orosz tapogatózás az átállókra vonatkozott, de még itt is merev osztrák elutasításba ütközött. Valószínűleg ez a válasz inspirálta a cár által 1849. június 9-én kiadott direktívát. Eszerint „1. Azon esetekben, amikor magyar tiszteket ejtenek fogságba, vagy azok önszántukból átjönnek hozzánk, abban az esetben, ha megbánást tanúsítanak, mert részt vettek a saját kormányuk elleni lázadásban, valamennyitől meg kell követelni, hogy megbánásukat bizonyítsák be azzal, hogy azonnal a magyarok ellen indulnak harcolni. - 2. A megbánás bizonyítékaként szolgálhat olyan kötelezettségvállalás, hogy más tiszteket is átcsal az ellenség táborából. -3. Ezen esetekben Ő Cári Felsége megengedi felséges nevében kinyilvánítani a kegyelmet. - 4. Ha viszont az osztrák kormány megtagadná a kegyelem megerősítését, akkor 0 Cári Felsége kegyeskedik megengedni, hogy az ezen kegyelemben részesült magyar tiszteket magunkhoz vegyük".25 Paszkevics ezután ebben az értelemben utasította a parancsnoksága alá rendelt csapatokat: „Abban az esetben, ha a lázadó hadsereg tisztjei elhatározzák, hogy elhagyják a forradalom ügyét, és átallnak hozzánk, barátságosan kell fogadni őket, megígérve, hogy mindnyájukat őfelsége, a császár kegyelmébe fogják ajánlani." Ilyen módon ugyanis értékes felvilágosításokat lehet nyerni tőlük, ki lehet terjeszteni az orosz kémszolgálatot az ellenség táborában, s újabb szökések segíthetők elő.26 A hadiesemények megindulása után az osztrák minisztertanács többször is kénytelen volt foglalkozni a hadsereg által követett, túlzónak vélt megtorló szankciókkal. Június 20-án a Pécs előtt június 15-én vívott ütközetben ejtett 16 hadifogoly, valamint egy szolgabíró agyonlövetése miatt Krauss pénzügyminiszter emelte fel a szavát, mondván, hogy a lázadók által elkövetett erőszakos cselekmények nem szolgálhatnak a törvényes hatalom orgánumai számára arra, hogy a megtorlás ürügye alatt hasonló tetteket kövessenek el.27 Másnap szintén Krauss szólalt fel az ellen, hogy Haynau egy kiáltványtervezete szerint minden olyan községet, amelynek akár egyetlen házából is cs. kir. csapatokra lőnek, földig kell rombolni; mondván, hogy ezáltal egyetlen kívülről belopakodott lázadó miatt egész községek bűnhődhetnének.28 23 Medem - Nesselrode, Bécs, 1849. június 2. Közli Andics Erzsébet, 1961. 400-402. 24 Schwarzenberg - Berg, Bécs, 1849. június. HHStA PA MA X. Russland. Karton 28. RIU 1849. I. Teil. Magyar fordításban közli Katona Tamás 17. 25 Magyar fordításban közli Vadász - Józsa 121-123. 26 1849. májusi utasítás, magyar fordításban közli Alekszandr Petrovics Scserbatov 358. 27 Thomas Kletecka 423. 28 Thomas Kletecka 428-429.