Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Gróf Batthyány Lajos pöre - A diszkreditáló vádpont III/613
GRÓF BATTHYÁNY LAJOS PÖRE - A DISZKREDITÁLÓ VÁDPONT 631 s nem volt más dolga Bécsben. (Érdekes, hogy nem beszél arról, hogy a felesége nem érkezett meg, s eléje indult.) A kérdésre, hogy október 6-án reggel miként tudott az aznap bekövetkezett eseményekről Batthyány az elindulása előtt Wodianertől kapott információra hivatkozott, amit — emlékezete szerint — Széchenyi gróffal való beszélgetésében el is mondott. (Itt egy kitérő következett, amely szerint a gróf Sopronban futárokat fogadott. A válasz: Pázmándy és Bezerédj hívták vissza Pestre.) A bíró nekiszegezte az esküvel alátámasztott állítást, miszerint azt mondta volna, hogy „nagy fáradtságába került", hogy a bécsiek felpaprikázódtak. Ezt visszautasította, s Meszlényi vallomásnak ismertetése után közölte, hogy soha ilyen kijelentést nem tett. A hadbíró erősködött, hogy ez a vallomás minden törvényes kellékkel rendelkezik, így teljesen hitelt érdemlő, miként az is, hogy Wallis gróf szerint kifejezetten örült Latour halálának, Batthyány ezt gyalázatos, vérlázító rágalomnak minősítette, s emellett kitartott Wallis gróf tanúvallomásának megismertetése után is. A hadbíró az elutasító válaszra kifejtette, hogy a grófnak látnia kell, hogy milyen nagy horderejű ez a vallomás, amit a puszta tagadáson kívül ő semmivel sem tud megcáfolni. Majd cinikusan hozzátette: „Mindebből az következik tehát, hogy a bécsi katasztrófa az Ön kívánsága szerint való volt, s hogy Ön, amikor meghatalmazta Pulszkyt a pénzügyekben, kétségkívül rosszindulatú szándéktól vezéreltetvén, mindezt anyagilag részben fedezte, s így annak előidézésében közreműködött!" (Az elmondottak az aznapi kihallgatás mintegy harmadát teszik, ami után a nemzetőri szolgálatról faggatták — ahol már a belépéssel bűnt követett el —, továbbá a lázító levél publikálásáról és a feloszlatott országgyűlésre való visszatérésről kérdezték.)65 *** Batthyány utolsó kihallgatása augusztus 22-én volt, amely áttekintette a legfontosabb vádakat. Ezt követően a hadbíró elkészítette és augusztus 29-én felolvasta azt a tájékoztatást (latin eredetű német neve: Votum informativum), amelynek célja a hadbíróság jogilag kevéssé képzett vagy képzetlen tagjainak tájékoztatása. Ebben a terjedelmes elaborátumban Lauzendorf százados sorra vette, majd értelmezte a vádakat, amelyből tizenkettőt sorolt fel, de a kifejtés során hármat elejtett. (Ezek a sorkatonák „elcsábítása", királyi kéziratok ellenjegyzésének megtagadása, valamint a Jellacic elleni ellenállás annak rehabilitációja ellenére.) Maradt a pénzügyi és újoncozási törvények szentesítés nélküli életbe léptetésre, kapcsolat felvétele külhatalmakkal, a horvátokkal való kiegyezés elmulasztása, az osztrák kormány érdekeit sértő rendelkezések vádja, valamint Batthyány lemondása után részvétel a bécsi katasztrófa előidézésében, belépése a fegyveres felkelők soraiba és részvétel a cs.k. csapatok elleni harcban, a lázító levél publikálása és visszatérés a törvénytelen országgyűlésbe. Ezek a vádak vagy semmisnek tekinti Batthyány ragaszkodását az alkotmányhoz és a törvényekhez, vagy vádat konstruálnak a maga igazolásának szándékából, beleértve az országgyűlésre való visszatérést. A bécsi októberi katasztrófa Batthyány pöre 305-311.
