Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Gróf Batthyány Lajos pöre - A diszkreditáló vádpont III/613
620 URBAN ALADÁR A budai volt Helytartótanács egyik épületében őrzött Batthyány első kihallgatása január 24-én következett el. Ez alkalommal tulajdonképpen csak adatfelvételre került sor. Leuzendorf hadbíró-százados, a kijelölt vizsgálóbíró kérdésére Batthyány közölte, hogy készségesen beszámol politikai tevékenységéről. Ugyanakkor kifejtette, hogy miniszterelnöki tevékenységéről a magyar törvények értelmében a törvényhozás két háza, magánemberi ténykedéséről a bevett magyar törvények alapján lehet ítéletet mondani. Egyben kérte, hogy védekezésében Deák Ferenc segítségét vehesse igénybe, s hogy óvadék ellenében helyezzék szabadlábra.19 Ez utóbbira Trattner ezredes már másnap reagált, s kifejtette: „a fennálló katonai törvények értelmében egy már fogságba vetett, olyan bűntettel vádolt gonosztevőt, amelynek elkövetése halálbüntetést von maga után, a bírósági eljárás során többé már nem lehetséges szabadlábra helyezni", még akkor sem, ha óvadékot ajánlanak fel.20 Batthyány első kérésére Windisch-Grätz adta meg a választ a központi vizsgálóbizottsághoz intézett január 26-iki utasításában. Eszerint a katonai törvény nem engedi meg a gyanúsított ily módon való védekezését, de a hadbíró kötelessége, hogy felszólítás nélkül összegyűjtése és előadja mindazokat a körülményeket (ti. a bíróságnak), amelyek a gyanúsított felmentését szolgálják. Továbbá kötelessége mindazokat a személyeket tanúskodásra felszólítani, akiket a gróf megnevez. Az utasítás gyorsított kihallgatást sürgetett, s a gyanúsított meghallgatását a király által nem szentesített törvények életbe léptetése, az uralkodó által hivatalába visszahelyezett Jellacic elleni népfelkelés hirdetése, az október 3-iki manifesztum után részvétele a bevonuló császári csapatok elleni fellépésben, illetve a feloszlatott országgyűlésre történt visszatérése, a külhatalmakkal való kapcsolat létesítésében. Ez tehát a Windisch-Grätz irodájában összeállított bűnlajstrom, amelyet a vizsgálóbizottságnak okiratokkal kell alátámasztania, s mind ezekben az esetekben, mind a továbbiakban felmerülő terhelő adatok esetében gyűjtsön össze gondosan minden kínálkozó segédforrást, hogy azokat és a vizsgálati aktákat további határozathozatal érdekében a főparancsnok elé terjesszék.21 Mivel a Debrecenbe történt meneküléskor a honvédelmi bizottmány minden iratát magával vitte, a Batthyány miniszterelnöki időszakát érintő vádpontok alátámasztása nehéznek ígérkezett. Ezért január 26-án Windisch-Grätz sógorához, Schwarzenberg miniszterelnökhöz fordult, s kérte: a bécsi miniszterelnökség iratait nézéssé át, ahol feltehetően vannak olyan iratok, amelyek Batthyány gróf tevékenységét a büntetőjog vonatkozásában érintik.22 A budai központi katonai vizsgálóbizottságnak január 30-án közölte bécsi megfelelője, hogy sem a magyar ügyekkel megbízott bécsi albizottságnál, sem egyéb vizsgálati osztálynál Batthyány Lajos forradalmi tevékenységére vonatkozó iratok nincsenek.23 Windisch-Grätz megkeresésére Schwarzenberg február 10-én válaszolt, s közölte: kevés kilátás van arra, hogy a bécsi minisztérium iratai közül olyan adatok kerüljenek elő, amelyek alkalmasak lennének arra, 19 Uo. 225-226. 20 Uo. 52. 21 Uo. 53-54. 22 Uo. 52-53. 23 Uo. 55.
