Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Gróf Batthyány Lajos pöre - A diszkreditáló vádpont III/613
GRÓF BATTHYÁNY LAJOS PÖRE - A DISZKREDITÁLÓ VÁDPONT 621 hogy azokat a Batthyány elleni bűnvádi eljárásban felhasználják. A herceg elfogultságát jól mutatja, hogy magyarázatul rögtön hozzátette: „Batthyány gróf ugyanis a tőle megszokott zárkózottságával meg tudta akadályozni, hogy a cs.k. kormány kezébe kerüljenek az őt kompromittáló iratok". Schwarzenberg azt is hozzátette, hogy Batthyány október 6-ig Bécsben tartózkodott, s ott Pulszky Ferenccel együtt kétségtelen felségáruló tevékenységet folytatott. Erre a minisztériumnak nincsenek adatai, de a vizsgálóbizottság nyilván szolgálhat adatokkal a környezetéhez tartozó személyek kihallgatásával, „vagy valami más módon".24 Batthyány kihallgatása, az úgynevezett előnyomozás részeként február 12.-március 26. között folyt, amelynek során a gyanúsított a legkülönbözőbb kérdésekre válaszolt. Ezt követően Leuzendorf hadbíró terjedelmes összefoglaló jelentést készített, amelyben a kihallgatás eredményeként a gyanúsítottnak terhére róható vádakról számolt be. Ezek között található a Windisch-Grätz utasításában nem szereplő (mert magától értetődő) részvétel a bécsi október 6-iki események előidézésében, továbbá császári manifesztumok ellenjegyzésének megtagadása, valamint népfelkelés szervezése Vas megyében. További esetleges vádpontokként sorolja fel a jelentés a következőket: a június 10-iki Jellacic elleni manifesztum kierőszakolása, az Olaszországban harcoló magyar csapatok visszahívására tett javaslatok előkészítésében való részvétel, károkozás az örökös tartományoknak a pénz- és a hadügyek, valamint a kereskedelem területén, végül a nyilvánosan publikált lázító levél.25 Ezzel jelentősen kibővült a létezőnek tekintett és lehetséges vádpontok száma, mely utóbbiakból a továbbiakban nem szerepelt az Itáliában harcoló magyar csapatok visszahívására tett lâsérlet, mivel annak valótlansága rövidesen nyilvánvalóvá vált. Leuzendorf hadbíró Windisch-Grätz engedélyével Bécsben folytatott nyomozást és megtekinthette a központi vizsgálóbizottság jegyzőkönyveit. Május 22-én azt jelentette, hogy a Latour gyilkosai ellen folytatott vizsgálat során a leggondosabb nyomozás ellenére sem merültek fel olyan adatok, körülmények, amelyek összefüggésben lennének a Batthyány ellen folyamatban lévő eljárással.26 Május 25-én ugyanezt jelentette a bécsi demokratikus elemek ellen folytatott vizsgálati anyag áttekintése után.27 Leuzendorf bécsi tartózkodásának másik célkitűzése az volt, hogy Schwarzenberg engedélye alapján hiteles másolatokat kapjon Batthyány szeptemberi tevékenységéről, újbóli miniszterelnöki megbízatásáról, Lamberg küldetéséről, Vay Miklós miniszterelnöki kinevezéséről stb. A Batthyány budai kihallgatása eredményeként összeállított iratlistáját május 4-én nyújtotta be, s május 12-én báró Rahsonnettől, a minisztertanács titkárától a következő választ kapta: „A legalaposabb nyomozás ellenére sem sikerült ezen iratok mindegyikét előkeríteni, sa fellelt iratok tartalma is jobbára oly természetű, hogy a vizsgálat során csak csekély mértékben, vagy egyáltalán nem használhatók fel." Ezért felhatalmazta Leuzendorf századost, hogy a miniszterelnöki irodában tekintse meg az eredeti iratokat (ti. hogy melyekről kí-24 Uo. 58-59. 25 Uo. 67-72. 26 Uo. 87. 27 Uo. 87.
