Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Gróf Batthyány Lajos pöre - A diszkreditáló vádpont III/613

GRÓF BATTHYÁNY LAJOS PÖRE - A DISZKREDITÁLÓ VÁDPONT 619 A küldötteket visszatartották Bicskén, amíg az osztrákok a fővárost el nem foglalták. Január 8-án a dzsidások kísérték őket vissza Budára, ahonnan sza­badon távozhattak. Batthyány és Deák átkeltek Pestre. Batthyány sógornőjéhez ment, a Károlyi-palotába. Este tízkor az osztrák katonai rendőrség Windisch-Grätz parancsára letartóztatta.15 Batthyány tehát az ellenség kezére adta magát. Miért tette ezt, hiszen fi­gyelmeztették, hogy a küldetés számára veszedelmes lehet. Magyarázatát a gróf kötelességtudásban és felelősségének érzetében kereshetjük. Úgy érezte, hogy a konfliktus kirobbanásáért ő is felelős, s talán itt az utolsó pillanat, ami­kor a háborút még meg lehet állítani. Meg kell a háborút állítani, mert a Biro­dalom katonai és gazdasági erejével Magyarország nem fog bírni, s a pusztító háború végiggázol az országon. Nem tudjuk, hogy mennyiben hitt a küldetés si­kerében, de a vállalkozásban személyesen részt kívánt venni. Ezért tiltakozott ingerülten, amikor Perényi Zsigmond meg akarta őt „kímélni". Miért tartóztatta le Windisch-Grätz Batthyányi? 0 a főbűnösök közé so­rolta a grófot, s ez a meggyőződés a teljhatalom birtokában számára elegendő volt. Nézetét megerősítette az osztrák minisztertanács, amely december 16-án előterjesztésben foglalkozott a meghódított Magyarország új rendjével és szám­ba vette a közigazgatásban alkalmazható egyéneket, valamint azokat, akiket mint a forradalom előidézőit és segítőit, le kell tartóztatni. Ez utóbbiak listáján a „főkolomposok" között együtt szerepelt Batthyány és Kossuth. Ezt a listát Windisch-Grätz is megkapta.16 A vádak Batthyány ellen Windisch-Grätz, az osztrák kormány és a magyar konzervatívok meg le­hettek győződve Batthyány bűnösségéről, de a bűnlajstromát korainak tartot­ták összeállítani. Váratlan fogságba esése ezért arra késztette a budai központi katonai vizsgálóbizottság elnökét, Trattner ezredest, hogy január 14-én felvilágo­sítást kérjen a főparancsnoktól, hogy „az egyébként is nyilvánvalóan ismert bünte­tendő cselekményeken kívül még rendelkezésre álló különleges vádpontokat, ame­lyek Batthyány Lajos gróf letartóztatásának alapját képezik" bocsássa rendel­kezésre.17 A levélben említett nyilvánvaló bűncselekmény Batthyány kapcsola­ta a bécsi október 6-iki eseményekkel, amelynek alapját a Wiener Zeitung no­vember 19-iki cikke képezte. (Erre még visszatérünk.) Ezt bizonyítja, hogy a nyomozás első lépése ennek a kapcsolatnak a tisztázására irányult, mert az em­lített budai központi katonai vizsgálóbizottság január 17-én bécsi megfelelőjé­től kért tájékoztatást a volt miniszterelnöknek a lázadásban való részvételéről, valamint a lázadás többi vezetőjével való kapcsolatáról.18 15 A nyolcnapos küldetés történetét Deák Ferenc 1866-ban Csengery Antalnak mesélte el, aki azt lejegyezte. Ld. Deák Ferencz beszédei. S.a.r. Kónyi Manó. 1903. II. 365-375. 16 Die Protokolle des österreichischen Ministerrates 1848-1867. II. Abteilung. Das Ministerium Schwarzenberg. Band 1. 5. Dezember 1848 - 7. Jänner 1850. Bearbeitet und eingeleitet von Thomas Kletecka. Wien, 2002. 25. 17 Batthyány pöre 48-49. 18 Uo. 49-50.

Next

/
Thumbnails
Contents