Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Gróf Batthyány Lajos pöre - A diszkreditáló vádpont III/613
616 URBAN ALADÁR szerencsétlensége, s nem szolgálja a haza boldogságát sem. Különben az Isten akarata még sok mindent jóra fordíthat, s útjai sokszor igen csodálatosak. Csókolom a gyermekeket, s végzem levelemet, nincs kedvem Madarásszal és társaival levelezni."11 Batthyány tehát az országgyűlésben nem látta azt az erőt, amire számított, de egyelőre nem is vehetett részt a ház ülésein. Elképzeléseit azonban nem adta fel, sőt ahol tehette, hangoztatta is. így magánbeszélgetésekben, de a Nemzeti Kaszinóban is kifejtette nézetét, s a honvédelmi bizottmány tagjaival több ízben heves vitába bonyolódott. A kortárs Tóth Lőrinc írta Batthyány Kázmér emlékiratai kapcsán, hogy a december 2-iki trónváltozásra adott december 7-iki határozat visszavonását tűzték ki célul a ház mérsékelt tagjai. Batthyány Kázmér Batthyány Lajos békéltető politikájához csatlakozott, s Pázmándy Dénessel, Bezerédj Istvánnal, Pálffy Jánossal, Kovács Lajossal, Kazinczy Gáborral és másokkal összefogva, Kossuthtal szemben egy békekísérletre törekvő békepártot kívánta létrehozni. Ilyen tárgyalások folytak Batthyány Kázmérnak a dunaparti Wodianer-féle házban lévő szállásán.12 Horváth Mihály úgy tudja, hogy Batthyány arról egyezett meg híveivel, hogy figyelemmel kísérik az ügyek alakulását, s az első adandó alkalommal kísérletet tesznek a december 7-iki határozat visszavonására. Ez csak egy Kossuth ellen létrehozott parlamenti többséggel lett volna lehetséges. Batthyány nem adta fel a reményt, s tárgyalt Pálffy József gróffal is, h°gy egy ilyen fellépés esetén támogatást kapjon a felsőháztól is.13 Batthyány Lajos az igazoló választmány „lassúsága" miatt tehát csak december 31-én reggel jelenhetett meg az országgyűlés zárt ülésén, ahol Kossuth bejelentette, hogy a katonai helyzet következtében a kormánynak és az országgyűlésnek Debrecenbe kell települnie, s így a fővárost megkímélik az ostromtól. Pest elvesztése nem jelenti az ország elvesztését, s a sereg a Tisza mögött újra egyesülhet, míg a képviselők nyugodt körülmények között dolgozhatnak. Batthyány azt javasolta, hogy a képviselők ne menjenek el, míg Bezerédj István azt fejtegette, hogy a főváros feladása mind a lakosságban, mind a seregben bizalmatlanságot támaszt. Deák azt kérdezte a bizottmánytól, hogy hiszi-e, ha Pest elveszett, védelmezheti-e még az országot, illetve, hogy rendelkezik-e ehhez elegendő pénzzel. Kossuth válasza: ez hit kérdése, s ő hiszi, hogy igen. Hunkár Antal ekkor figyelmeztetett, hogy a katonai helyzet olyan, hogy holnap még biztonságosan lehet elmenekülni. Felmerült az ellenséggel való egyezkedés gondolata, de az ezen megindult vita után abban maradt, hogy délután folytatják a zárt ülést, amire meghívják a felsőház tagjait is. Itt úgy döntöttek (zárt ülés határozatot nem hozhat), hogy holnap reggel vonaton Szolnokra távoznak, s hogy Windiscg-Grätzhez küldöttséget menesszenek, s ha lehet fegyverszünetet eszközöljenek, s onnan — ha lehetséges — menjenek tovább „Őfelségéhez, Ferenc József császárhoz" (!) megkísérelni az egyezkedést. A küldöttségről is döntés szü-11 Károlyi, Batthyány II. 97. Fordítása: 1848, a szabadságharc története levelekben ahogyan a kortársak látták. S.a.r. Deák Imre Bp. (1943) 285-286. 12 Tóth Lőrinc, Batthyány Kázmér emlékiratai. Budapesti Szemle 74 (1893) 339-340. 13 Horváth Mihály, Magyarország függetlenségi harczának története 1848-1849. Genf, 1865. II. 175-176.
