Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Batthyány és az osztrák liberálisok 1848 tavaszán-nyarán III/603
BATTHYÁNY ÉS AZ OSZTRÁK LIBERÁLISOK 1848 TAVASZÁN-NYARÁN 609 ban semmiféle politikai pozíciót sem vállal - bár, mint naplójában írja, május közepén valóban azt beszélik Bécsben, hogy ő alakíthat majd kormányt, sőt nyáron a Doblhoff-Wessenberg kormány alakulásakor komolyan fennáll a lehetőség, hogy külügyminiszterként belépjen a kormányba. Ehelyett ősszel mint János főherceg ideiglenes német államfő rendkívüli meghatalmazottja Londonba távozik diplomáciai munkára, de ott ismét csak unatkozik, s az év végén visszatér Frankfurtba. Tőle hiába várja hát Batthyány, hogy aktívan fellépjen. Igyekszik minden irányban tájékozódni, függetlenségét minden irányban megóvni és kivárni.25 1848 májusát követően ráadásul alig néhány hónap alatt Andrian gondolkodása is teljesen átalakul. 1848. július végén már így elmélkedik a birodalom jövőjéről: „... Ausztria vagy teljes mértékben csatlakozik a német szövetséghez (amely ebben az esetben közép-európai hatalom lenne), vagy teljes egészében kilép onnan, s német, szláv, magyar, illír stb. tartományaival maga egy szövetségi államot hoz létre. Szerintem egyébként is ez utóbbi az egyetlen lehetséges forma Ausztria számára. A tartományi alkotmányokra kell nálunk a súlyt fektetni, a központi birodalmi gyűlés csak másodrangú tényező lehet. S ha Magyarország a horvátokkal és szlávokkal való meghasonlás eredményeképpen több tartományra esik szét, az csak egy lépés lenne efelé, hiszen egy kompakt Magyarország és Erdély áthelyezné egy efféle szövetségi állam súlypontját."26 (Kiem. az eredetiben) Ezek után Magyarország szétesése már csak mint az összbirodalom érdekeire nézve kívánatos, üdvös lehetőség jelenik meg számára.27 Andrian Frankfurtban július 12-én teszi azt a naplóbejegyzést, amely szerint a megelőző időszakban hazalátogatott, s Bécsben találkozott újra Batthyányval is. Erre minden valószínűség szerint korábban, június elején kerülhetett sor, amikor Batthyány második ausztriai útja alkalmával, útban Innsbruck felé átutazott Bécsen június 3-án, illetve visszafelé június 11-12-én.28 Andrian szerint Batthyány nagyon keserű szavakkal szólt az osztrák kormány kétszínű politikájáról Horvátországot illetően, s „Batthyány ismét csak nagyon sajnálta (mivel a magyarokban a legjobb szövetségeseim bírom), hogy nem vagyok miniszter, én legalább nyílt, becsületes politikát folytatnék."29 Kormányt azonban ez alkalommal sem Andrian, hanem Doblhoff báró alakít, akinek fontos szerep 25 Érdekes egybeesés, hogy ugyanezen napokban a cseh nemzeti mozgalom nagy tekintélyével, Frantisek Palackyval is találkozik. Andrian-Werburg naplója, 8. köt. Bécs, 1848. máj. 12. este 26 Andrian-Werburg naplója, 8. köt. Frankfurt, 1848. jül. 20. 27 „...ha ez így megy, akkor, ahogy azt már régóta remélem, Magyarország egy magyar, egy horvát és egy szlovák birodalomra esik szét, ami a jövőbeli osztrák szövetségi állam, tehát Ausztria fennmaradása szempontjából nagy nyereség lesz." (Andrian-Werburg naplója, Frankfurt, 1848. aug. 2.) „Jellacic betört Magyarországra az osztrák birodalom integritása nevében és kiadott néhány manifesztumot, amelyek nagyon a szívemből szóltak. Jószerencse fel - ez véres út, de az egyetlen lehetséges." (Andrian-Werburg naplója, London, 1848. szept. 20.) 28 Batthyány második ausztriai útjáról lásd: Urban Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége 379-399. 29 „Batthyány bedauerte wieder sehr (wie ich an den Ungarn überhaupt meine besten Verbündeten habe) daß ich nicht Minister sey, ich würde wenigstens eine offene ehrliche Politik befolgen." Andrian-Werburg naplója, 8. köt. Frankfurt, 1848. júl. 12.
