Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Batthyány és az osztrák liberálisok 1848 tavaszán-nyarán III/603

608 DEÁK ÁGNES ni védelemben. Ennek fejében csapatokat ígérnek, az államadósságok átvállalását és a Duna-torkolatát."19

A csapatok ígérése talán összefüggésbe hozható az Allgemeine Oesterreichische Zeitung május 8-i számának azon értesülésével, hogy Batthyány állítólag kijelentette bécsi útja alkalmával, hogy az Eszak-Itáliában ellenséggel farkas szemet néző magyar alakulatokra nem tart igényt, ha megkapja a felhatalmazást a bán letételére, ellenkező esetben ő mond le.20 Az államadósságok kérdésében is tudjuk azt, hogy az áprilisi elutasító álláspont ellenére júliusban Batthyány Szalay Lászlóhoz, a frankfurti német gyűléshez delegált egyik küldötthöz írott levelében már rugalmasabb álláspontot fejtett ki. Andrian bejegyzése mutatja, hogy a lehetséges engedmények már korábban is körvonalazódtak. A Duna-torkolat vidékének német gazdasági befolyási övezetté tétele a német liberálisok egyik kedvelt eszméje volt az 1840-es években.21

A magyar kormány egyébként is nyugtalansággal figyelte a két román fejedelemségben történt eseményeket, tartva az orosz befolyás ottani erősödésétől, tárgyalt erről a minisztertanács például április 12-i ülésén is. Batthyány személy szerint igen bizakodó volt, Joseph Andrew Blackwell feljegyzései szerint még azt is elképzelhetőnek nyilatkozta egy alkalommal, hogy Havasalföld és Moldva esetleg rövid időn belül csatlakozik Magyarországhoz22 - Andrian azonban nem részletezte, pontosan miről is szólt Batthyány e vonatkozásban beszélgetésük alkalmával. S hogy Batthyány látogatása nem volt véletlen felelevenítése a megelőző évek közeledésének, jelzi, hogy május első napjaiban Andriannal többször találkozott Pulszky Ferenc is — Andrian ismét csak régi ismerőse, aki már korábban is mintegy közvetítő szerepet töltött be23 —, immáron a király személye körüli minisztérium államtitkára, s ezen megbeszélések kapcsán is azt tartja fontosnak lejegyezni Andrian, hogy a magyarok még „németpártibbak", mint az osztrák-németek maguk.24 Andrian azonban nem a tettek embere, mintha a 19. századi orosz regények „felesleges emberét" látnánk osztrák díszletek között. Miközben minden ambíciója a politika felé hajtja, amikor cselekedni kellene, kivár. 1848-ban a frankfurti parlament második elnökhelyettesének választják, Ausztriában azon-19 .„Namentlich die Ungarn (L. Batthyány, der einige Tage hier war, u. mit seiner gewöhnlichen eisernen Hartnäckigkeit die gemessensten Unterwerfungsbefehle an Jellachich erwirkte, a la tête) drängen mich, ein neues Ministerium zu bilden. Sie sind für unseren engen Anschluß an Deutschland mehr als wir selbst - weil sie unsere u. Deutschlands Allianz beruhen, um sich gegen die immer drohenden aufstehenden Slawen zu schützen. Dagegen versprechen sie Trouppen, Übernahme der Staatsschuld u. die Donaumündungen." Andrian naplója, 8. köt. 1848. máj. 16. este. 20 A cikk tartalmát ismerteti: Urban Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége 353. 21 Vö.:

Wagner, Otto: Mitteleuropäische Gedanken und Bestrebungen in den vierzigen Jahren (1841-1848). Marburg, 1935., Görlich, E. J.: Die mitteleuropäische Idee in Österreich 1849-1859. Österreichische Osthefte, Jg. 11. 1969. 13-21.; Gergely András: A magyar ügy és magyar diplomácia Frankfurtban 1848 nyarán, 360-364.; Kosáry Domokos: Széchenyi Döblingben. Budapest, 1981. 143-144. Andrian maga is úgy látta március végén, hogy az osztrák császárnak, miközben lemond Galíciáról és Észak-Itáliáról, s német császári koronát szerez, meg kellene szereznie a Duna-torkolatot. Andrian-Werburg naplója, 8. köt., Bécs, 1848. márc. 29. este 22 Erről bővebben lásd:

Hajnal István: A Batthyány-kormány külpolitikája, 50-53., 118-130.; Erdődy Gábor: Batthyány Lajos Magyarország nemzetközi mozgásteréről, 34-35. 23 Kapcsolatukról lásd:

Deák Ágnes: Batthyány Lajos és az ausztriai rendekkel való együttműködési kísérlet (1847) 82-83., 89. 24 Andrian-Werburg naplója, 8. köt. Bécs, 1848. máj. 12.