Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Batthyány és az osztrák liberálisok 1848 tavaszán-nyarán III/603
BATTHYÁNY ÉS AZ OSZTRÁK LIBERÁLISOK 1848 TAVASZÁN-NYARÁN 607 bői, ha röviden is, tájékoztatta őt a magyar eseményekről. Andrian aztán továbbadta az információkat Anton von Doblhoff-Dier bárónak is, aki az alsóausztriai rendi mozgalom vezetője volt, 1848 nyarán-őszén aztán az ausztriai kormány belügyminisztere.16 Batthyány május 3-11-e között tartózkodott Bécsben, célja olyan iratok elfogadtatása volt az uralkodóval, melyek egyrészről Jellacicot felszólítják, hogy Pesten jelenjék meg, s igazolja eddigi magatartását, másrészről felhatalmazzák a magyar hadügyminisztert a magyar ezredek feletti rendelkezési joggal.16 Igen mozgalmas napokat élt át néhány nappal korábban a császárváros. Az április végén oktrojált alkotmánnyal elégedetlen demokrata-liberális politikai csoportok ösztönzésére újabb utcai megmozdulásokra került sor, május 3-án Kari Ludwig von Ficquelmont gróf külügyminiszter és ideiglenes miniszterelnök lemondott. Május 10-i dátummal az osztrák kormány emlékiratot intézett a magyar kormányhoz, melyben tárgyalásokat kezdeményez a civillista, a külpolitika, a „mindkét birodalmat érintő pénzügyek", a haderő, valamint Magyarország és Ausztria közötti összeköttetésről.17 Batthyány útját követően pedig, május 15-16-án újabb utcai tömegjelenetek nyomán az uralkodó visszavonta az alkotmányt, s egész udvarával Innsbruckba menekült. Nem csoda, hogy Batthyány is úgy ítélhette meg, az átalakuló politikai színpadon talán kedvezőbb politikai légkör veheti körül a magyar politikai vezetést. Másfelől május l-jén hirdették meg a prágai szláv kongresszus tartását a birodalom szláv nemzeti mozgalmai fellépésének összehangolása céljából. Ráadásul május 18-án kezdte meg tevékenységét Frankfurtban a német nemzeti gyűlés, ami távlatokban ismét csak közvetlenül hathatott a magyar kormány politikai játékterére és Magyarország jövőjére, ennek megfelelően a magyar kormány május 14-én megbízottakat küldött Frankfurtba.18 Batthyány bécsi tartózkodásának legfontosabb eseményeit és az út sikereit és kudarcait Urbán Aladár könyvében részletesen elemezte. Azt azonban csak Andrian naplója fedi fel, hogy Batthyány rövid bécsi tartózkodását felhasználva felkereste Andrian-Werburgot. Ekkor még Andrian is arról értekezik naplójában, hogy Galíciát lengyel nemzeti alapon újjá kell szervezni, ami távlatokban a független Lengyelország visszaállításának csírája lehet, s csatlakozni Németországhoz, szövetségben fellépni a magyarokkal, „akikkel közös az ellenségünk". Batthyány is erősíti Andrianban ezeket a gondolatokat. Andrian így foglalja össze a magyar miniszterelnök által mondottakat: „Konkrétan a magyarok (Batthyány L., aki néhány napig itt volt, és szokásos vas konoksággal elérte a Jellacichoz intézett engedelmességi pstrancsot) arra igyekezett rábeszélni, hogy új kormányt alakítsak. Ók még inkább támogatják a mi szoros kapcsolódásunkat Németországhoz, mint mi magunk, mivel a mi és Németország szövetségére akarnak támaszkodni az egyre csak fenyegető, felkelő szlávokkal elle-15 Andrian-Werburg naplója, 8. köt. Bécs, 1848. mára 18. este 16 Batthyány bécsi útjáról lásd: Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége 350-359. 17 Az emlékiratot közli: Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai 1. köt. 465-468. 18 Vö. Gergely András: A magyar ügy és a magyar diplomácia Frankfurtban 1848 nyarán. In: Vő.: 1848-ban hogy is volt? 360-401.
