Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Gergely András: A Batthyány-kormány időszaka a porosz diplomáciai jelentésekben III/575

A BATTHYÁNY-KORMÁNY A POROSZ DIPLOMÁCIAI JELENTÉSEKBEN 601 A magyar politika, a magyar kormány ekkorra már nem politikai-külpolitikai mérlegelések tárgya. A pszicho-história témája lehetne a kisebbrendűségi érzésből, a nemzeti identitás zavaraiból, legitimációhiányból, tehetetlenségérzésből és sok más tényezőből alakuló magyar politikusok iránti konzervatív-ellenforradalmi gyűlöletnek a bemutatása, amely ekkortól említésüknek egyetlen módja. Időben túllépve, tartalmilag a tárgyalt perióduson belül maradva: a porosz követ Olmützből írja a magyar országgyűlés békeküldöttsége Windisch-Grätzhez érkezésének híre után, de még Batthyány letartóztatása előtt: a küldöttségben ott volt Batthyány gróf is, „akinek vakmerőségén annál inkább csodálkoznak, mivel a császári kormánynak bizonyítékai vannak, hogy a bécsi október 6-i eseményekben kimagasló része volt, és ennek folytán, ha elfognák, nyilvánvalóan Kossuth sorsában osztozna, vagyis felakasztanák".141 A porosz diplomácia — dacára a Berlinben is lezajlott forradalmi változásoknak — 1848-ban nem mutatott érdeklődést a közép-európai térség és az itáliai félsziget változásai iránt. Passzívak maradtak, mert a német egység ügyében kivárásra rendezkedtek be. A Schleswig tartományért a dánokkal folytatott háború pedig a nagyhatalmakkal szemben intett óvatosságra: német elkötelezettségük könnyen egy táborba terelhette ellenük az összes többi nagyhatalmat. A legfontosabb bénító tényező mégis a cári hatalom nyílt elkötelezettsége, intervenciós készsége lehetett a német egység ellen és a Habsburg Birodalom mellett.142 THE PERIOD OF THE BATTHYÁNY CABINET IN THE PRUSSIAN DIPLOMATIC REPORTS by András Gergely (Summary) The policy towards Central Europe and Hungary of the five great European powers in 1848 is only partially known. The archives of the central government organs of Vienna have been exploited for more than a century, and the foreign policies of England, France and Russia are also fairly well explored. Yet the information produced by the diplomatic network of the the smallest of the great powers, Prussia, is still relatively unearthed. The author tries to depict Prussian diplomacy towards Hungary in the 1840s by analysing the written material of the Prussian Foreign Ministry as well that of the South-European consulates, with a great emphasis on the regional aspects of Prussian foreign policy in 1848. Prussian diplomacy in 1848 yielded information and refrained itself from interpretations, showing apparent indifference towards the future of the Habsburg Empire. One of the reasons was 141 GStA PK I. HA Ges. Wien. 6039. es. (1849. január 7.) - A követ Batthyány kivégzése után is azt jelenti, hogy az ennek nyomán keletkezett „izgatottságot előhívó" hangulat az ítélet hiányos indokolásának köszönhető. Talán nem volt jogilag elég tökéletes a bizonyíték, mivel nem említik az október 6-i forradalmat, Latour meggyilkolását, Batthyánynak a szard királysággal folytatott titkos levelezését. U. o. 698. es. fol. 20. (1849. október 11.) 142 Tanulmányunk keretei nem teszik lehetővé e problémakör bemutatását és dokumentálását. Az eddigiekből is érzékelhető, hogy a szentpétervári porosz követ 1848-ban az orosz külpolitika transzmissziós szíjaként működött. I. Miklós cár és sógora, IV Frigyes Vilmos király levelezése pedig a diplomáciai hálózat fölött, legfelső szinten érvényesítette — persze a többszázezres, szomszédban állomásozó orosz sereggel nyomatékosítva — ezt a befolyást.