Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Gergely András: A Batthyány-kormány időszaka a porosz diplomáciai jelentésekben III/575
600 GERGELY ANDRÁS szendvicseknél.' (Az angol vajaskenyérnél, ahol mindig egy darab húst tesznek az egymásra halmozott kenyérszeletek közé.)"136 A szendvicset ugyan a porosz követ megmagyarázza a berlini Wilhelmstrasse számára, a lord által használt hasonlat azonban nem egyértelmű: valószínűleg arra utal, hogy az egyik nemzetiség elszigeteli, sakkban tartja a másikat. Az orosz hadsereg és a nemzetiségek egy értelmezési tartományba kerülnek. A „pánszláv" külpolitika vádja ellen Szentpétervárott folyvást tiltakoztak, és ennek az álláspontnak a helytálló voltát Rochow porosz követ évek, hónapok óta bizonygatta. Most még határozottabban közvetítette ezt az álláspontot. A cári kormány mindent megtesz —jelenti haza — , hogy a pánszlávizmust elnyomja, akár saját országában, saját egyetemein is. A cár kifejezte neki azt az óhaját, hogy Ausztriát inkább Németország, mint a szláv tartományok alá rendeltként szeretné látni. Most viszont, a birodalom élet-halál harcában nincs más lehetőség, mint a szláv törzsek bizalmára számítani. De tudják, hogy német nevek állnak a kormány élén, német tábornok vezényel Bécs előtt. A dinasztikus kötelékek meggyengültek, és ehhez a németek is hozzájárultak [üzen a cár Berlinbe - G A], most a nemzetiségi érdekek dominálnak mindent. „A legfontosabb Magyarország alávetése, mert ez utóbbi nélkül nincs Ausztria", s a fennmaradáshoz kell még az ötmillió olasz a Pónál. Ebben a helyzetben a szlávok erősíthetik meg a Habsburgok trónját. Az elcsábított németek nem nyújthatnak ehhez segédkezet, de Oroszország ezen a szemponton túl nem gondolkodik a szlávok javán. Oroszország arra számít, hogy a magyarokat a szlávok segítségével engedelmességre kényszerítik. - Sokszor mondta neki [a porosz követnek] a cár: Oroszország nem oldódhat fel a szlávságban!137 A cár aggodalommal figyel, felfegyverkezve áll a határnál — tudjuk meg néhány nap múlva — , „és egyetlen pillanatot sem fog elmulasztani, hogy Ausztria első hívását kövesse, ha a kiemelkedő férfiaknak nem fog sikerülni saját erőik felhasználásával megmenteniük a Monarchiát".138 „Kossuth-Molochnak" feláldozták Latourt Bécsben és Lamberget — mondja ismét a cár —, hozzátéve, hogy a magyarokat és csábítóikat meg kell fenyíteni, különben Ausztria nem érdemli meg, hogy állam legyen.139 A porosz külpolitika mintegy átengedte a szlávoknak Ausztriát. Úgy látták, hogy a szláv csapatok ellenforradalmi szerepe révén szláv túlsúly fog ott kialakulni. Ugyanez a folyamat Berlinben „porosz erőkkel megy végbe, és emeli az állam tekintélyét". A Habsburg Birodalom vagy szétesik, vagy megmentik a szlávok és szláv birodalommá alakul. „Sem az egyik, sem a másik esetben Ausztria nem igényelhet hegemón szerepet Németországban" , és így Poroszország előtt szabad az út - foglalja össze az ekkori porosz külpolitikai helyzetértékelést a berlini osztrák követ.140 136 U. o. Ges. London 5282. es. fol. 142. (1848. november 4.) 137 U. o. Ges. Sankt Petersburg 6420. es. fol. 65-66. (1848. október 31.) 138 U. o. fol. 80. (1848. november 4.) 139 U. o. fol. 79. (1848. november 4.) 140 HHStA Politisches Archiv. Staatskanzlei. Preußen. Berichte 1848. Abt. 243. No. 215/A. fol. 68-73.
