Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Gergely András: A Batthyány-kormány időszaka a porosz diplomáciai jelentésekben III/575
A BATTHYÁNY-KORMÁNY A POROSZ DIPLOMÁCIAI JELENTÉSEKBEN 599 A dinasztia és a hozzá igazodó diplomácia szemszögéből Magyarország a nyílt lázadás állapotába került. Ezáltal váratlanul felértékelődött a román fejedelemségekben" orosz csapatok jelentősége. Utaltunk rá, hogy Moldva júliusi megszállása az európai diplomácia érdeklődését váltotta ki, és ismertettük, hogy a cárnak az ottani „rend" helyreállításán — a fejedelmi pozíció megerősítésén — túlmenően nem is voltak messzebb menő tervei, ígérte csapatai visszahívását. Szeptemberben azután — a török csapatokkal együtt — megszállták Havasalföldet is, elsősorban ugyancsak az ottani forradalom elfojtása szándékával. De a távlati célok megváltoztak. Rochow porosz követ arról tudósít Szentpétervárról, hogy az eredeti terv módosult. Paskevics főparancsnok azt javasolta a cárnak, maradjanak csak a csapatok a fejedelemségekben. „Azon vidékek viszonyainak megítélése szempontjából a magyarországi hírek rendkívüli jelentőségűek, és mint olyanokat, a cári kormány a legnagyobb érdeklődésére méltatja azokat." Várják a horvát bán előrehaladásáról a híreket.133 A galaci porosz konzul október közepi jelentése szerint „mindenesetre nincs kétség afelől, hogy az orosz hadsereg arra rendeltetett és kész is arra, hogy a fejedelemségeken túl meneteljen. Minden további nélkül el lehet fogadni, hogy mozgásaik és további rendeltetésük nem ismeretlen az osztrák hadügyminisztérium előtt, az utóbbi a magyar királyságbeli szláv népesség támaszát láthatja benne a magyarokkal {Magyaren) szemben. Azonban egy orosz hadsereg megjelenése a szláv népek között veszélyes lehet Ausztria számára is." A szlávok szívesen alávetnék magukat az orosz szolgaságnak.134 Levenhagen galaci konzul már — saját elképzelései alapján — az orosz csapatok lehetséges magyarországi behatolási útjait is felvázolta.135 A Habsburg Birodalomról alkotott kép, vagy inkább jövőkép 1848. októberében átalakult. Mind a belső erők (Windisch-Grätz csehországi, Jellasics horvát csapatai), mind a magyarországi oro^z intervenció lehetősége egyaránt egy „szláv" jellegű birodalom irányába mutatott. Palmerstontól például a következőket hallja Bunsen londoni porosz követ: „Palmerston lord nem idegenkedik attól, hogy azt higgye, hogy a másként megmagyarázhatatlan nagyságú orosz katonai erő, amely bevette magát a fejedelemségekbe, csak abban lelheti magyarázatát (jóllehet von Brunow báró [londoni orosz követ] soha nem jelzi ezt a motívumot), hogy a magyarokat sakkban tartsa. 'Az ügy számomra nagyon áttekinthető — mondta — bécsiek, horvátok, magyarok (Ungarn), oroszok megannyi váltakozó réteg, mint a 233 U. o. Ges. Sankt Petersburg 6420. es. fol. 34-35. (1848. október 10.) 134 GStA PK I. HA 2. 2. 20. Schriftwechsel Türkei. Preußische Konsulaten in der Moldau und Walachei. 7314. es. Konsulat Galati. fol. 305. (1848. október 19.) - A jelentést olyan fontosnak tartották Berlinben, hogy elküldték Frankfurtba, Londonba, Párizsba és Szentpétervárra is. A Frankfurtba október 29-én írottak szerint a Havasalföldre bevonult orosz csapatok nemcsak azért mentek oda, hogy „magukban a dunai fejedelemségekben korlátok közé szorítsák a forradalmi elemeket, hanem a Lengyel Királyságban állomásozó csapatokkal együtt arra vannak szánva, hogy a magyarországi radikális pártot ellensúlyozzák". Bundesarchiv Außenstelle Frankfurt (=BAF) Nachlaß Küntzel (Kopien) No 8. fol. 113-114. 135 GStA PK I. HA 2. 2. 20. Schriftwechsel Türkei. Konsulat Galati 7314. es. fol. 312-313. (1848. október 23.) - Levenhagen a Szerbián keresztül vonuló intervenciót tartotta volna stratégiailag helyesnek, jelezve, hogy az oroszok viszont inkább Erdélyen át mennének, mivel abban az irányban javítgatják már az utakat.
