Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Gergely András: A Batthyány-kormány időszaka a porosz diplomáciai jelentésekben III/575

598 GERGELY ANDRÁS küldöttség elutazásakor sokan vörös kokárdát tűztek ki. Tehát „Kossuthék" ki akarják kiáltani a köztársaságot. Az a hír is járja, hogy István nádor Komárom­ba húzódik vissza.126 A továbbiakban újsághírek nyomán tájékoztat a pesti ese­ményekről, majd szeptember 20-án arról, hogy egy újabb, néhány fős magyar parlamenti delegációt nem fogadott a bécsi Reichstag. 121 A magyarok minden­felé „megmentőt keresnek". Német, francia, török segítséget hívnak. Frankfur­ti követküldésük után Teleki grófot küldték Párizsba, ahonnan Pascal Dup­ratot küldik Budapestre. Megtették a nádort főparancsnoknak, pedig ez a csá­szár jóváhagyását igényelte volna. De a nádor nem hadvezér, nem tudja a bánt feltartóztatni. A nádor ide írt, hogy még egy közvetítő kísérletet tesz. Ámde fel­ügyeletére a magyar országgyűlés három biztost állított.128 Szeptember 25-én már a nádor Bécsbe érkezéséről tudósít. „Lemondása nagy szerencsének tekin­tendő", mert „a császár nem válthatja le". Megbízható forrásból tudja, hogy most már nyíltan a bán mellett fognak fellépni.129 - István nádor lemondását Szentpétervárott is úgy értékelték, hogy „a nádor felmentés iránti kérelme az első józan cselekménye ennek a kétes értékű és érdemű nagyságnak".130 Né­hány nap múlva jelentenek a politikai tervek módosulásáról, Lamberg váratlan főparancsnoki küldetéséről, amely talán háború nélküli kiegyenlítést hozhat, hiszen Batthyány kormánya lemondott, ő az egyedüli miniszter Pesten. Valószí­nűleg Vay [Miklós báró] kap majd kormányalakítási megbízást, osztrák részről pedig Wessenberg tárgyal majd vele az általa készíttetett államirat alapján. E helyzetben a bántól várják a legnagyobb önmegtagadást - adott esetben a bán­nak félre kell állnia. Mindez fél rendszabálynak tűnik, nem hiszi, hogy célrave­zető lesz - teszi hozzá a követ.131 Később megtudja, hogy István főherceg javas­latára történt mindez, akit meghívtak az osztrák minisztertanács ülésére, s utána döntöttek így. De a véletlen a gyenge, befolyásolható osztrák miniszterek segítségére jött: „Kossuth és társai ledobták maszkjukat", Lamberget meggyil­kolták, így újra Jellasicsot vehették elő, aki rövidesen —jelenti október 1-én — teljhatalmat fog kapni. A császárné és Zsófia főhercegné foglalkozik energiku­san az ügyekkel, a kormányban teljeséggel hiányzik a fentről való vezetés. „A Monarchia sorsa csaknem kizárólag a többé-kevésbé véletlenül összegányolt (zusammengewürfelt) osztrák minisztériumra van bízva, amely néhány valódi, de nagyobbrészt gyenge emberből és egyszersmind néhány árulóból áll, mint amilyen pl. Doblhoff és a most kilépett Schwarzer."132 Jellasics agressziójával, Batthyány lemondásával, az október 3-i császári manifesztummal illetve az október 6-i újabb Bécsi forradalommal és az udvar Olmützbe menekülésével egyik határpontjához érkezett az 1848-as forradalom. 126 U. o. fol. 224. (1848. szeptember 11.) - ez a jelentés megemlíti Széchenyi megőrülését, el­megyógyintézetbe szállítását is. 127 U. o. 693. es. fol. 12., 36. (1848. szeptember 15., szeptember 20.) 128 U. o. fol. 38-39. (1848. szeptember 21.) 129 U. o. fol. 57. (1848. szeptember 25.) 130 U. o. Ges. Sankt Petersburg 6420 es. fol. 35. (1848. október 10.) 131 U. o. Ges. Wien 693. es. fol. 62-63. (1848. szeptember 28.) 132 U. o. 6058. es. fol. 74. (1848. október 1.) - Mindezt a „császári család egy tagja" közölte vele - jelöli meg forrását. - A császári manifesztumot Jellasics magyarországi teljhatalmáról, a magyar­országi országgyűlés eloszlatásáról október 3-i kelettel adták ki október 4-én.

Next

/
Thumbnails
Contents