Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Gergely András: A Batthyány-kormány időszaka a porosz diplomáciai jelentésekben III/575
A BATTHYÁNY-KORMÁNY A POROSZ DIPLOMÁCIAI JELENTÉSEKBEN 597 vetet küldött Frankfurtba a nádor meghatalmazásával, és Konstantinápolyba is követet akar küldeni. Végül megtudjuk, hogy szeptember 8-ára a köztársaság kikiáltására {Schilderhebung) készülődnek Pesten. Nagyon kívánatos lenne, ha Kossuth „kétségbeejtő helyzetében végleg levetné álarcát" és e mozgalom élére állana. A köztársaságnak nincs talapzata Magyarországon, kikiáltása meggyorsítaná a hadsereg határozott fellépését.121 Augusztus 27-én indult Bécsből Szentpétervárra Cavriani követségi titkár, aki állomáshelyére szeptember 3-án érkezett meg. Rá hivatkozva jelenti onnan Rochow követ, hogy Itália felől ugyan kedvező híreket hozott, a „fő nehézséget" azonban Magyarországban látják, „mivel Magyarország melléktartományaival Ausztria, mint nagyhatalom számára csaknem nélkülözhetetlen". A magyar minisztérium áruló módjára {verrätherisch) látott munkához, megsemmisíti az ország jólétét, sőt gazdagságát, amennyiben ábrándképeket követnek, miszerint „Magyarországból európai nagyhatalmat kell képezni". De úgy gondolják — mármint Bécsben — , hogy Kossuth miniszter napjai meg vannak számlálva, amennyiben a pénzügyek, a háború „a szerbekkel és a rácokkal", végül Horvátország fenyegető magatartása kinyitja szemüket és beláttatja velük, hogy vezetőik szemfényvesztők és csalók {Schwindler und Betrüger). Az orosz udvarnak pedig — teszi hozzá a követ — az a véleménye, hogy egy határozott bécsi minisztérium a legbiztosabb módja annak, hogy Magyarországot „helyére tegye". „Fennmaradván, hogy Radetzky és csapatai beavatkoznak a horvát-magyar viszályba."122 Néhány nap múlva Bécsbe érkezett a magyar országgyűlés száztagú küldöttsége, amelynek kéréseit meg sem akarták hallgatni. Azt remélik —jelentik erről Berlinbe — , hogy a magyar küldöttség kudarca „extrém határozathoz" vezet Pesten, Kossuth diktátor lesz, vagyis Magyarország elszakad a Monarchiától. A küldöttségileg szankcionálni kért törvényekhez (újoncok, pénzkibocsátás) nem járulnak hozzá, és a király sem megy Magyarországra. Az uralkodóhoz szóló beszéd éles megfogalmazásai miatt a felség nem is akarja fogadni őket, Esterházy miniszter a szöveget megismerve le is mondott. Wessenberg szerint Batthyány „megszeppent és levert" {kleinlaut und niedergeschlagen). 123 Szeptember 9-én mégis fogadták a küldöttséget Schönbrunnban. Erről egy aznap kelt jelentésből megtudjuk, hogy a csalódott képviselők visszatérőben arról beszélnek, hogy az egész magyar minisztérium lemond, és ideiglenes kormányt kell alakítani. A császár azt akarta nekik jelezni, hogy kéréseikben nem ismeri fel az egész nép, hanem csak egy töredék akaratát.124 Ugyanaznap vált ismertté, hogy a császár ismét kinevezte Jellasicsot horvát bánná, mert ekkor érkezett ide a zágrábi újság (Agramer Zeitung) szeptember 7-i száma.125 A magyar 121 U. o. fol. 264-266. (1848. szeptember 4.) 122 U. o. Ges. Sankt Petersburg 6419. es. fol. 291. (1848. szeptember 5.) - A „hazaárulás" többször felbukkanó vádja természetesen a császár iránti hűtlenséget jelenti. Ugyancsak nem először bukkan fel, hogy a magyar minisztérium kezdettől „árulóként" látott munkához. 123 U. o. 692. es. fol. 213. (1848. szeptember 8.) A beszámoló pontos. A bécsi udvari körök „forgatókönyvét" eddig inkább kikövetkeztetni, mint dokumentálni tudta a történetírás. 124 U. o. fol. 217. (1848. szeptember 9.) 125 U. o. fol. 221. (1848. szeptember 10.)
