Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Gergely András: A Batthyány-kormány időszaka a porosz diplomáciai jelentésekben III/575
A BATTHYÁNY-KORMÁNY A POROSZ DIPLOMÁCIAI JELENTÉSEKBEN 593 egész Közép-Európa (Central-Europa) számára nagy veszélyt jelent. János magának, majd fiának104 akarja az új német birodalom császári koronáját. Poroszországnak — ha nem akar lehanyatlani — ezt meg kell akadályoznia.105 (A jámbor főhercegre szórt rágalmak nyilván az osztrák udvari körökből származtak, ahol talán el is hitték azokat.) Későbbi ugyan, de tartalmilag ide tartozik egy István főherceg politikájára vonatkozó beszámoló, ugyancsak a bécsi porosz követtől. Eszerint János főherceg az osztrák-német tartományokat, István Magyarországot akarta királyként megszerezni, hogy a Monarchiát szétrombolják - ezt megbízható források erősítik meg. „A leköszönt nádor egész eljárásmódja a márciusi napok óta nem hagyhat kétséget efelől. Gyakran megismételt lemondási felajánlkozása, amelynek elfogadása [végül, szeptember 25-én - G. A] a császár részéről a nádort a legnagyobb mértékben meglepte, nem volt semmi más, mint egy méltatlan komédia, amelynek meg kellett volna rettentenie a császári házat. [István főherceg] gyűlölete Zsófia főhercegnő iránt, aki terveit régóta átlátta és természetesen ellene működött, ezáltal [lemondása elfogadása által] nagyon megnőtt."106 De milyen valóságos alternatívái voltak 1848 nyarán a Habsburg Birodalom fennmaradásának vagy felbomlásának? A bécsi követ jelentéseiből nem tudjuk meg. Hiányzott európai kitekintése, és mivel a bécsi udvar szándékait nem ismerte, illetve azok nem voltak kidolgozottak, tartózkodott véleménye kinyilvánításától, ha volt neki egyáltalán. De Berlin nem maradt nagyívű helyzetelemzések nélkül. Bunsen követ Londonból szeptember 1-én közép-európai körképet rajzolt, taglalva a német egység esélyeit, Itália jövőjét, Galícia helyzetét. A legrészletesebben Magyarországgal foglalkozott. A „legnehezebb" ügynek tartotta, mert az ország szláv többségű [ebben ismeretesen tévedett], és a magyaroké a „túlhatalom". A magyarok a Habsburg Monarchia alatt akarnak maradni. A dinasztiának választania kell Bécs és Pest-Buda között. (Hummelauer Londonban ismételgetett érvei tehát még negyedév múltán is visszahangzanak...) „Magyarország valószínűleg kényszeríteni fogja királyát, hogy ideje felében ott uralkodjék, hacsak nem akarja a nádornak leadni hatalmát. Ausztria tehát nem engedheti el Magyarországot. Ellenkezőleg, Törökországgal és Oroszországai szembeni hatalmának és politikájának súlypontja ott nyugszik. A magyarországi (der Ungar) vagyis a magyar (der Magyar) szereti Németország védelmét a szlávokkal szemben, úgy is, mint összekötő elemet, részben mint a protestantizmus és az egyházi szabadság fő támaszát." A magyarok most a német Vámszövetségre (Zollverein) szeretnének támaszkodni.107 A kérdés csak az, hogy ezt megtehetik-e anélkül, hogy Németország részei lennének, amelyet nyilván nem akarnak. A kulcskérdés a vám-104 János főherceg morganatikus házassága folytán fia nem volt főherceg, csak „Merán grófja". 105 U. o. Ges. Wien. Vertraulicher Schriftwechsel. 6038. es. fol. 10-12. (1848. augusztus 16.) 106 U. o. fol. 93-94. (1848. október 27.) - István főherceg ekkori frankfurti útjára figyeltek fel Berlinből, azért kértek politikájáról összefoglaló jelentést Bécsből. 107 úgy tűnik e mondatokból, mintha Bunsen pontosan ismerné a magyar kormány júliusi német szövetségkötési ajánlatát, amely a véd- és dacszövetségért cserébe kereskedelmi előnyöket kínált. V ö. Gergely András: A magyar ügy és a magyar diplomácia Frankfurtban 1848 nyarán. In: uő: 1848-ban hogy is volt? Tanulmányok Magyarország és Közép-Európa 1848-49-es történetéből. Bp. 2001. 320. i
