Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Gergely András: A Batthyány-kormány időszaka a porosz diplomáciai jelentésekben III/575
594 GERGELY ANDRÁS ügy: ebben vagy Németország, vagy Ausztria felé kell fordulniuk. Utóbbi ragaszkodik saját vámrendszeréhez, s ezáltal megkerülhetetlen marad. A vámközösségből következik a pénzügyek közössége, s ebből a közös parlament - vezeti le Bunsen gyakorlatias érvekkel a „közös ügyeket". Vagyis - így Bunsen - Pest, Lemberg, Milánó, Bécs részparlamentjei a császárvárosban közös parlamentet kell hogy teremtsenek. Most azonban még a teljes felbomlás is lehetséges. Ha a Monarchia egyben marad, az egész alakulat keresi majd azután Németország szövetségét.108 A felbomlás (benne Magyarország függetlenedésével) megjelenik tehát a politikai láthatár szélén, de annyira nem kívánatos számára (és nyilván az angol körök számára sem), és a követ szerint annyira nincs esélye a Magyarországon belüli erőviszonyokat tekintve sem, hogy nem is taglalja lehetőségét. Bunsen később azt is megjegyzi, hogy a monarchia népei nincsenek előkészítve arra, hogy önmagukat kormányozzák. „Magyarország csak látszólagos kivétel. Mert e különbirodalom (Sonderreich) kormányzó népének hiányzik a művelt középosztálya és 1836 óta még külön bűnöket vettek magukra a többi néptörzzsel szemben, amelyeket egy macchiavellista [bécsi -G. A.] kormány gonoszul és gyáván működtetett, mialatt a magyar rendi gyűlés és a főrendi tábla jó és bölcs határozatait elvetette. Az angol államférfiak aggodalmai nem tűnnek megalapozatlannak."109 Bunsen tolmácsolja a londoni orosz követ (Brunow) szkepszisét a német egységet illetően is: „Németország, amely eddig szövetséges államok konzervatív tömkelege volt, képesnek látszik arra, hogy hódító hatalom legyen. Európa egyensúlyát megsemmisíti egy hatalmas német birodalom létrejötte. E birodalom szelleme, minden jel szerint sokkal inkább mint Franciaországé, a nyugtalanságé, a terjeszkedésé, a hódításé lesz. A többi nagyhatalom nem fog tétovázni, hogy ezt a fenyegető mozgalmat, amennyire ez csak lehetséges, a régi vágányokra terelje.110 A Frankfurttal, a német demokratikus egységparlamenttel szembeni gyanakvás-kivárás porosz politikájának bemutatására itt nincs terünk. A német egység ügyében a két német hatalom mindenesetre 1848 őszéig nem tett elhatározó lépést. Ötletekben nem volt hiány. A bécsi követ, a helyzetet látva, egyik augusztusi beszámolójában mindenesetre azt tanácsolta, hogy a német egységet illetően mondjanak le Ausztriáról, és az ügynek Poroszország álljon az élére - a jelentésekben talán első ízben bukkan fel ez az álláspont, amellyel a porosz államrezon a nagyhatalmi szolidaritást felülírja.111 Ausztria tehát maradjon meg magának, ha akar, és központosítson. A porosz követség ekkortól a magyar ügyeket illetően egyszerűen a bécsi kormányt támogató Allgemeine Österreichische Zeitung egyre durvább magyarellenes vonalát közvetíti. Felhívja a figyelmet e lap augusztus 17-i vezércikkére, amely már címében is „Az úgynevezett magyar minisztériumról" beszél, és felszólítja a magyarokat, hogy „szabaduljanak meg" Kossuth-tól, hiszen ez az egyetlen ember az oka minden bajnak és konfliktusnak. Kossuth távozásával azután „szabad az út", hogy Ausztria és 108 GstA PK I. HA Ges. London 5281. es. fol. 10-13. (1848. szeptember 1.) 109 U. o. 5282. es. fol. 122. (1848. október 27.) 110 U. o. 5281. es. fol. 18. (1848. szeptember 1.) 111 GStA PK I. HA Ges. Wien Vertraulicher Briefwechsel 6038. es. fol. 13-17. (1848. augusztus 18.)
