Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Gergely András: A Batthyány-kormány időszaka a porosz diplomáciai jelentésekben III/575
A BATTHYÁNY-KORMÁNY A POROSZ DIPLOMÁCIAI JELENTÉSEKBEN 591 Magyarország térségi felértékelődését mutathatta még a porosz diplomácia számára a magyar kormány frankfurti követküldése, amelyről a sajtóból is, Radowitz beszámolójából is értesültek.94 Figyelemre méltó Hummelauer idézett frankfurti kijelentéséből az is, hogy az új, Buda központú Habsburg-monarchiának külpolitikájában az oroszra kell támaszkodnia. Nem azt fejezte ki ezzel az idős diplomata, mintha a többi nagyhatalom érdekével ütközött volna a magyar-súlypontú birodalmi átalakítás, s ezért orosz támogatás kell hozzá, hanem azt, hogy a monarchia keleti súlypont-áthelyeződése az orosz ellenében egyszerűen nem lett volna megvalósítható. Úgy tűnik, mintha az 1848 nyári magyar politika, amely határozottan szorgalmazta az udvar Budára hozatalát, erről a külpolitikai implikációról nem vett volna tudomást, és mindent csak a hangsúlyozott német szövetségtől remélt. Azért nem egészen így volt. Kossuth július 11-i beszéde, mint idéztük, már a „lehet irányunkban barátságos" oroszról beszélt. Van emellett Kossuthnak egy 1848. júliusi külpolitikai tárgyú hírlapi cikke, amely ebből a szempontból ugyancsak elkerülte az elemzők figyelmét. Kossuth szerint „nekünk maholnap érdekünkben leend megnyitni politicánkat azon hatalom ellenében, mely természetes ellenségünk: erre vannak előzményeink, lesz készültségünk is."95 A mondat nem érthető másként, mint bizonyos fokú nyitásként az orosz irányába.96 Talán utat talált a Külügyeink c, a magyar diplomáciai hálózat kiépítésével foglalkozó Kossuth-cikk ezen megjegyzése az egykorú külföldi sajtóba, mert jó hónap múlva Rochow porosz követ azt jelenti Szentpétervárról: „az újságokban azt beszélik, hogy egy magyar követ {Gesandter) kelt volna útra Szentpétervár felé. Bizonyossággal állíthatom, hogy ha ez beigazolódna, nem tudna átkelni az orosz sorompónál".97 Másfelől az is tény, hogy ezekben a hetekben a bécsi orosz követjelentések — nyilván osztrák sugallatra — bizonyos fokú elismeréssel írnak a konzervatív arisztokráciára is támaszkodni tudó Batthyány-kormányról. A bécsi orosz ügyvivő értékeli, hogy Pesten nem kifogásolják a nyilvánosság előtt Moldva megszállását.98 A Magyarországon belüli nemzetiségi feszültségek a bécsi porosz követségi missziót is óvatos helyzetértékelésre késztetik. Criolla ügyvivő július 21-én 94 Itt jegyezzük meg, hogy a frankfurti magyar követküldés (Szalay és Pázmándy missziója) bécsi kormányjóváhagyása (1848. május 20.) a Hummelauer-misszióval és a monarchia átformálásának jelzett tervével inkább összefüggésben állhatott, mint e kormány valóban szorult bécsi helyzetével -a magyar történetírás az utóbbira helyezi a hangsúlyt. 95 Kossuth Lajos: Külügyeinkről. Kossuth Hírlapja, 1848. július 20.; ill. Kossuth Lajos Összes Munkái (=KLÖM) XII. Kossuth Lajos az első felelős magyar minisztériumban. (S. a. r. Sinkovics István) Bp. 1957. 599. 96 Szerintünk a „ politica megnyitása" a diplomáciai kapcsolatkeresést jelenti; a „természetes ellenség" csak az orosz lehet; az „előzmény" István nádor 1845-ben tervezgetett házassága a cár leányával, Olga nagyhercegnővel; a „készültség" pedig 'hajlandóságot' jelent. (A szöveghely értelmezésével még nem találkoztunk.) A cikk a következő „természetes szövetségeseket" említi: a svédek, a török, „az aldunai nemzettöredékek". 97 GStA PK I. HA Ges. Sankt Petersburg 6419. es. fol. 278. (1848. augusztus 27.) - Oroszország az ideiglenes német központi hatalom (a frankfurti kormány) követét sem ismerte volna el; oda is megüzenték, hogy követküldéssel ne is próbálkozzanak. 98 Andics Erzsébet: i. m. 56-60.
