Századok – 2007

TANULMÁNYOK - L. Balogh Béni: Az Antonescu-rezsim békeelképzelései 1940-1944 között I/3

AZ ANTONESCU-REZSIM BÉKEELKÉPZELÉSEI 1940-1944 KÖZÖTT 5 Ion Antonescu5

ízig-vérig keménykezű katona volt, szinte minden helyzetben katonaként gondolkodott és cselekedett.6

Főbb jellemvonásai közül ki kell emelnünk a katonai becsület kultuszát, a rendszabályokhoz való feltétlen ragaszkodást és a kötelességtudatot, a népe és annak (igaz, leegyszerűsített, csupa romantikus, hősies küzdelmekből és győztes csatákból álló) múltja iránti rajongást. Ehhez köthető idegengyűlölő, primitív nacionalizmusa is. A „nemzet ellenségei iránti gyűlöletet kell sugallni a románoknak. így nőttem fel én: a törökök, zsidók és magyarok elleni gyűlöletben. A haza ellenségei elleni gyűlölet ezen érzelmeit az utolsó végletekig kell kitolni. Magamra vállalom ezt a feladatot" — jelentette ki büszkén a Minisztertanács 1941. április 8-i ülésén.7 Ion Antonescu két legfőbb politikai célkitűzése a fenyegető szovjet veszély elhárítása és Észak-Erdély visszaszerzése volt. Mindkét célt Németország segítségével vélte megvalósíthatónak. „A Tengelyt [azaz tengelyhatalmakat — L. B. B.l illetően megmondtam: mi 100%-osan, a halálig, a Tengellyel megyünk. Vagy diadalmaskodunk a Tengellyel, vagy bukunk a Tengellyel. Ha bukunk a Tengellyel, nem tűnünk el a térképről, mint ahogy sem Olaszország, sem Németország nem tűnhet el... Én azonban — anélkül, hogy kimondanám — meg akarom buktatni a bécsi döntést, és előkészítem a nemzetközi közvélemény számára a kampányt."8

Az államvezető következetesen elhatárolta magát elődeinek ún. „hintapolitikájától", amelyet a román nemzetre mért „csapásként" értékelt, mivel ez vezetett szerinte Nagy-Románia széteséséhez. Csak két alternatívát látott Románia előtt: vagy a németbarát, vagy az oroszbarát politika lehetőségét.9

Az oroszbarát politikát „morálisan és tényszerűen" is kizárta, s csak az első utat tartotta járhatónak. A Iuliu Maniunak írott hosszú, polemikus hangú (a Szovjetunió elleni román támadás napjára, 1941. június 22-ére datált!) levelében leszögezte: Németország maradt az egyetlen erő a nemzetközi porondon, amely reálisan garantálni tudja — az orosz fenyegetéssel szemben is — a román állam létét, ezenkívül Berlin az ország megerősödését is támogatni képes.10 5 Ion Antonescu (1882-1946) 1931-től tábornok, 1941-től marsall, 1937-1938-ban rövid ideig honvédelmi miniszter, 1940-1944 között Románia teljhatalmú miniszterelnöke, „államvezető". 1946-ban Bukarestben bíróság elé állítják és kivégzik. 6 Hertelendy Andor bukaresti magyar követ az alábbi szavakkal jellemezte Antonescut egy 1943. decemberi jelentésében: „Kis termetű, rokonszenves külsejű, szőke ember. Egyáltalán nem román, hanem inkább angol vagy svéd típus. Állítólag hirtelen haragú és haragjában oly goromba, mint a pokróc, ennek ezúttal azonban semmi jelét nem adta. Jól beszél franciául." L. Magyar Országos Levéltár (MOL), Külügyminisztérium, Politikai Osztály iratai (K 63), 271. cs., 1943-27-366. sz. Gyárfás Elemérre, a dél-erdélyi magyarság vezetőjére is kedvező benyomást gyakorolt Antonescu. Gyárfás az 1940. november 9-i személyes találkozójukról (is) szóló beszámolójában az államvezető „férfias egyéniségéről", „egyenes magatartásáról" írt. L. MOL, K 63, 255. cs., 1940-27/7-2653. sz. Csáky István külügyminiszter 1940. szeptember 7-i számjeltáviratában „self-made man"-ként jellemezte Antonescut. L. MOL, Politikai Osztály réservait iratai (K 64), 86. cs. 1940-27/a tétel (Erdélyi revízió L). 7 Stenogramele şedinţelor Consiliului de Miniştri. Guvernarea Ion Antonescu. Voi. I-VII. Ed. Marcel-Dumitru Chică et al. Bucureşti, Arhivele Naţionale ale României, 1997-2003. III. köt, 105. 8 Uo. VoL I. 70. (1940. szeptember 21.) 9 Uo. Voi. H. 437-438. (1941. február 28.) 10 Iuliu Maniu - Ion Antonescu: Opinii şi confruntări politice, 1940-1944. Cuv. în. Ion Calafeteanu. Cluj-Napoca, Dacia, 1994. 65.