Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Gergely András: A Batthyány-kormány időszaka a porosz diplomáciai jelentésekben III/575
584 GERGELY ANDRÁS rosz király barátja, konzervatív nézetei dacára nagy respektusa volt a gyűlésben. Közismert, hogy 1848 nyarán felkarolta a magyar diplomáciai erőfeszítéseket, magától értetődőnek tartotta, hogy Magyarország követet küld Frankfurtba, és az ország legfeljebb perszonális uniós kapcsolatban marad az osztrák tartományokkal.57 Sőt, egy kétes hitelű feljelentés szerint 1848 nyarán kevésnek tartotta azt a Kossuthnak tulajdonított tervet, hogy a Habsburg Birodalom tartományait egy-egy főherceg vezetésével függetleníteni kell, hanem egyenesen a dinasztia eltávolítását javasolta. Szeptemberben pedig Radowitz a magyaroknak a teljes elszakadásra tett volna javaslatot, amelyet a magyar politikusok egy bécsi értekezletükön megtárgyaltak és visszautasítottak.58 A kérdéssel foglalkozott a történetírás, és nem tartják valószínűnek, hogy Radowitz olyan messzire ment volna, hogy egy (máig ismeretlen) levélben ilyesmire tett légyen javaslatot.59 De mi volt akkor Radowitz koncepciója a térség egészének újjárendezésére? Nézeteit a frankfurti német nemzetgyűlés plenáris ülésein fejtegette. Az egyesülő Németországot nemzeti határok között tartotta volna, de az új alakulat térségi befolyását bonyolult államközi szerződési láncolaton keresztül kívánta biztosítani. Először az akkor időszerű itáliai kérdéssel foglalkozott. Az olasz tartományoknak csak egy kis részét kívánta Ausztriának megtartani, ám a leváló részeket szoros-, az eddig független észak- és közép-itáliai részeket pedig laza szövetségi rendszer kapcsolta volna együvé. Szerinte így mind a német, mind az olasz nemzeti igényeket ki lehet elégíteni. Terveiben felfedezhető némi méltányosság a nemzeti szempontok iránt, csak éppen komplikált, a nemzetállami szempontokkal ütköző elképzelés volt ez a nemzetközi rendszer felépítésére. Radetzky 1848 augusztusi győzelmei levétették a kérdést a napirendről. Maradt a még elvileg is megoldatlan német egység. Itt Radowitz először arra gondolt, hogy a Habsburg Birodalom szűnjön meg: a német tartományok (Csehországot is ideértve) csatlakoznak az egységhez, a többi Habsburg terület legfeljebb perszonális uniós formában kapcsolódjék egymáshoz. A kortársak zöme legkésőbb a Schwarzenberg-kormány hivatalba lépésétől, 1848. novemberétől érzékelte, hogy ebbe — saját felbontásába — a Habsburg hatalom soha nem egyezik bele. Éppen ezért 1848 végén Heinrich von Gagern, az új frankfurti (ideiglenes birodalmi) miniszterelnök lépett fel azzal a programmal, hogy a Habsburg Birodalom nélkül (tehát porosz vezetéssel) egyesülő Németország kössön majd nemzetközi jogi szerződést a Habsburg Birodalommal, és evvel orvosol-57 Szalay László - Batthyány Lajosnak, Frankfurt 1848. augusztus 24. Karl Nehring: Die Beziehungen Ungarns zur deutschen Nationalversammlung im Jahre 1848. Südostforschungen, 1977. 58-59. E levél az osztrák hatóságok kezére került, s igyekeztek vele kompromittálni az időközben porosz külügyminiszterré vált Radowitzot, aki azzal védekezett, hogy a perszonális uniós álláspontot képviselte, s ez őt nem kompromittálja. Radowitz levele 1850. febr. 8-ról: Haus- Hof- und Staatsarchiv, Wien (= HHStA), Poütisches Archiv (= PA), IL Deutscher Bund. Berichte 1850. No. 48. 58 HHStA Kabinettsarchiv Geheimakten (=KA GA) Nachlaß Schwarzenberg, Kt. 10. III. No. 183. fol. 10-12. (Feltehetőleg Wargha István feljelentése.) 59 Károlyi Árpád: i. m. I. 296-301.; Friedrich Meinecke: Radowitz und die deutsche Revolution. Berlin, 1913. 357-358. (Nem lehetetlen viszont az, hogy Radowitz tesztelni akarta kijelentéseivel a magyar politikusokat.)
