Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Gergely András: A Batthyány-kormány időszaka a porosz diplomáciai jelentésekben III/575
A BATTHYÁNY-KORMÁNY A POROSZ DIPLOMÁCIAI JELENTÉSEKBEN 583 magyar reformtörekvések, mint változtatási kísérletek, bizonyos fokú méltánylásra találtak, főként a hatékonyság hiánya folytán lenézett és koncepció híján lévő bécsi kormányzattal szemben. A konzervatív, nagyhatalmi szolidaritás volt a porosz politika Magyarországgal szembeni vezérszólama, vagyis az ellenszenv a magyar „különutas", a birodalmi alárendelődést elutasító reformpolitika iránt, de halkan visszhangzott még és felhangzott már: mi lesz, ha a régi Habsburg-rivális nagyon meggyengül? Ezt a Magyarországgal szembeni porosz ambivalenciát testesítette meg a századközépi porosz politika egyik reprezentánsa: Kari Radowitz gróf. Magyar származású családja a 18. században került Poroszországba, ahol az időközben katolizált gróf e felekezeti hátrány ellenére szép karriert futott be. Tudományos publikációi (ókortörténeti dolgozatai) az értelmiségi elit köreiben tették elismertté, katonai szervező tehetsége a tisztikar elismerését biztosította. Bekerült a Gerlach-fivérek konzervatív-romantikus elit-körébe, bizalmasa lett IV Frigyes Vilmos királynak, aki fontos diplomáciai feladatokat bízott rá. 1847 végén például Bécsben járt, onnan felkereste a pozsonyi magyar országgyűlést, tárgyalt magyar politikusokkal.53 Fontos újabb missziója volt 1848 februárjában (még a francia forradalom kitörése előtt), hogy a mind élesebbé váló nemzetközi helyzetben tegye szorosabbá, sőt konkretizálja az osztrák-porosz katonai együttműködést. (Szentpétervárott is, Berlinben is már ekkor azzal számoltak, hogy a Szard Királyság támadást indíthat Ausztria ellen, amelyet Franciaország támogathat.54 ) Radowitz tehát katonai szövetségkötés ajánlatával érkezett 1848. március 5-én Bécsbe.55 Március 13-án kitört a bécsi forradalom (amelynek első óráit még együtt nézte Radowitz és Metternich az Államkancellária erkélyéről). Metternichet még aznap este lemondatták - március 20-ra mégis megszületett a formális megállapodás: Ausztria százötvenezer katonát ígért francia támadás esetére. Radowitz tehát dolgavégezetten tért vissza az időközben ugyancsak forradalmon átment Berlinbe - a megállapodás ratifikálására persze már nem került sor.56 Radowitz ezután konzervatív programmal a frankfurti német nemzetgyűlés képviselőjévé választatta magát. Mivel az alkotmányosság alapjára helyezkedett és mindenkivel jó kapcsolatokat ápolt, továbbá tudták róla, hogy a po-53 Károlyi Árpád: i. m. I. 292. 54 Mindkét fővárosból 1848. február 19-i, tehát forradalom előtti forrás jelzi ezt. A szentpétervári porosz követ szerint a cár már ekkor kijelentette: Szardinia ugyan „bolond lenne", ha megtámadná Ausztriát, de ez a lehetőség nem zárható ki. GStA PK I. HA Ges. Sankt Petersburg Schriftwechsel Rußland. 6418. es. fol. 77. (1848. február 19.) Berünben ugyanezen a napon a Radowitznak szánt utasítás „csaknem bizonyosnak" tekinti, hogy francia támadás fog következni. GStA PK I. HA 1.4.2.3. Politischer Schriftwechsel mit der deutschen Bundestagsgesandschaft. (=Ges. Frankfurt) 2002. es. Sendung Radowitz nach Wien. fol. 7. 55 Metternich a párizsi forradalom kitörésének hírére, március 3-án hívta Bécsbe, de ekkor már úton volt. Andics Erzsébet: i. m. 42. - A cár is elindította Bécsbe ez ügyben hadsegédjét, Berg tábornokot, aki már csak a bécsi forradalom után ért oda. U. o. 44. 56 GStA PK I. HA Ges. Frankfurt. 2002. es. Sendung Radowitz nach Wien. fol. 97-100. 1848. március 20. (Az osztrák-porosz megállapodás hátterében nyilván ott volt a megfontolás: ne kelljen igénybe venni a cár csapatait..)