Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Gergely András: A Batthyány-kormány időszaka a porosz diplomáciai jelentésekben III/575
A BATTHYÁNY-KORMÁNY A POROSZ DIPLOMÁCIAI JELENTÉSEKBEN 579 bizalom 1841-ben kissé megrendült ugyan Oroszban, aki lapjában, a Hírnökben csípős cikkecskét közölt arról, hogy Poroszországban, egy civilizációjára büszke országban, kerékbetöréssel végeztek ki egy rablót. A cikket átvette a pozsonyi német sajtó, s a porosz diplomáciai gépezet mozgásba lendült, de a hír igaz lévén, csak annyit tudtak elérni, hogy a szerzőt megintették.29 Az 1843-44-es országgyűlésre ismét Orosszal szerződtek a napi tudósításokra, amelyeket immár — a berlini központ utasítására — eredetiben küldtek fel.30 Canitz követ 31 1844 januári kommentárja szerint a tárgyalásokból kitűnik, hogy az ellenzéki követek lassan belátják: a reform sem a nemesi tömegekkel, sem „a megyei rendszer szabad mozgásával, a kormánnyal szemben" nem érhető el. Ugyanezen év márciusában viszont örömmel regisztrálja, hogy két fontos kérdésben a nemesség korlátozná a maga „szabadságát", éspedig a közadózás terén, illetve a városoknak biztosítandó országgyűlési szavazatok révén. De megismétli, hogy az országgyűlésnek saját reformjával, a megyék megzabolázásával kellene kezdenie. „52 nyersen organizált köztársaságból" áll az ország, halljuk vissza a Széchenyi által ismertté tett régi véleményt a megyékről. De azért a bécsi kormány is kap a bírálatból: Magyarországon ugyan meg tudják őrizni a status quo-t, de nem kormányoznak.32 A Habsburg Birodalom belpolitikai életének Magyarországot is érintő, a poroszok számára nagy érdeklődést kiváltó eseménye volt 1841-ben a birodalmi politika és gazdaságpolitika fordulata, a belépés terve a német vámszövetségbe.33 Az előzményekhez tartozott a Magyarország különállása elleni, egy-két év óta mind határozottabb publicisztikai fellépés. Maltzan követ még 1839. szeptemberében jelentette, hogy megérkezett Bécsbe Kolbe, az augsburgi allgemeine Zeitung szerkesztője, aki Metternich-el tárgyal: a kormánynak fontos a lap, mert ebben tárja fel magyarországi terveit. „Legközelebb nevezetes és heves cikkek fognak megjelenni a magyar zavarokról". A cikkeket Metternich bizalmasa, Zedlitz írja.34 A támadások — a Zedlitz-féle cikkek — a lapban 1840-ben is folytatódtak, amelyek szerint a királyi tekintélyt meg kell őrizni, s a magyar ellen-29 GstA PK I. HA Rep. 81. III. Rechtspolitische Abteilung. 3. Politische Polizei. 3.2.1. Revolutionäre Bewegungen in Deutschland und im Ausland. 9185. es. Presse in Östereich 1838-1866. fol. 16-29. - A Poroszországot nem a legjobb színben feltüntető hír bekerült Kossuth Széchenyihez intézett Feleletébe is, példájául annak, hogy az eseti jogra támaszkodó Angliával szemben „a .müveit' Poroszhonban, hol a nevelés Európában legelterjedtebb, de közszellemnek még csak híre sincs, a rendszeres büntetőtörvénykönyv mellett még az embereket kerékbe törik". (Kossuth Lajos: Felelet gróf Széchenyi Istvánnak. Pest, 1841. 165.) 30 GStA PK I. HA I. Wien 6165-6166. es. Ungarische Landtagsberichte. Beküldték Deák 1843. szeptember 3-i levelének másolatát, amelyben bejelenti, hogy nem vállalja a követséget, Orosz kommentárjával. A két (1839-40., 1843-44.) Orosz-féle német nyelvű napló, többek között Széchenyi, Eötvös kiemelten kezelt - teljes terjedelműnek deklarált - beszédeivel további fontos forrása lehet a? országgyűlések történetének. V ö. Pajkossy Gábor: A reformkori Országgyűlési Tudósítások. Levéltári Közlemények, 1995. 1-2. sz. (Sashegyi Oszkár emlékére) 121-136. 31 Karl Ernst Wilhelm Freiherr von Canitz und Daliwitz (1787-1853), porosz tábornok, 1833 tói diplomata, 1842-1845 között bécsi követ, 1845-1848 márciusa között porosz külügyminiszter. 32 U. o. 6166. es. fol. 230-232. (1844. marc. 29.) 33 Varga János: Helyét kereső Magyarország. Bp. 1982. 11-15. 34 U. o. 6163. cs. (1839. szept. 18.) „Az orosz követség is ezeket figyeli" - teszik hozzá.
