Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Gergely András: A Batthyány-kormány időszaka a porosz diplomáciai jelentésekben III/575

580 GERGELY ANDRÁS zék csak akkor érheti el céljait, ha a kormánnyal, a királlyal együttműködik. A cikkeket a követ rendre beküldi, s tartalmukkal egyetért.35 Hamarosan világossá vált a porosz diplomácia előtt Magyarország betagozásának közvetlen gazdaságpolitikai célja: az egész Habsburg Birodalom csatlakoztatása a német vámszövetséghez. 1841 októberében jelentik Bécsből, hogy komoly tanácskozások folynak a kérdésről. A politikai változás mozgatója Metternich, aki nemrég lezajlott németországi utazásai nyomán ébredt rá ennek előnyeire. Az államkancellár rájött, hogy különben egész iparágak mennek tönkre Ausztriában. A bécsi Udvari Kamara űj elnöke, Kübeck, „jellemének önállótlansága folytán" alkalmazkodik ehhez a politikához, Kolowrat viszont ellenzi azt.36

A követ jelzi, hogy a belső vám ügyét kellene mindehhez tisztázni Magyarországgal, mivel meglévő belső vámvonalával a Habsburg Birodalom nem léphet be a Vámszövetségbe, és addig a kérdésről a porosz kormány még tárgyalásokat sem kezdhet.37

Végül Kübeck az év végén megvallja a porosz követnek: az egész tervet kivitelezhetetlennek tartja - legfeljebb egyezséget lehet kötni a Vámszövetséggel, illetve leszállíthatnák a vámokat.38

A porosz követségek sorra küldik a kérdésről véleményüket. Igen alapos a stuttgarti követ, Rocher álláspontja, aki szerint az osztrák vámszövetségi csatlakozás számos okból nem lehetséges. Például felpuhulna a vámszövetség déli határa, mivel az osztrák vámtisztviselők megvesztegethetőek; Trieszt, Velence, Fiume felől fellendülne a csempészet. „A német bor- és gabonatermelő vidékek Magyarországgal és Erdéllyel szemben hátrányba kerülnének." A levantei kereskedelmet átvennék az osztrákok, bár ez nem nagy baj, mert a kereskedés jövője a tengerentúli irány felé mutat. A Duna torkolatának inkább stratégiai, mint kereskedelmi jelentősége van. Politikai síkon pedig Ausztria belépése megváltoztatná az egység felé haladó Németországot. Metternich halálával Ausztria világtörténeti hivatása amúgy is véget ér. Ausztria van a jelen álláspontján, a jövő Poroszországé. Emellett az Ausztriával együtt szükségszerűen belépő nem-német tartományok csak „viszályokat támasztanának".39 Bécsből jelzik a cseh tartományok iparosainak, gyárosainak küldöttségjárását, amelyek tiltakoznak még a vámtarifa csökkentése ellen is.40

A vámszövetségi csatlakozás ügye

— bár aggodalmakat keltett Magyarországon41

— a porosz diplomácia tükrében tehát komoly formában szóba sem kerülhetett, noha Bécsben nem vették le a napirendről.42 35 U. o. 6164. es. fol. 339. (1840. máj. 23.) 36 GStA PK I. HA IL Handelspolitische Abteilung. 3. 2. Wirtschaftsbeziehungen zu den europäischen Staaten. Handelsangelegenheiten mit Österreich 1841-1845. 4534. es. fol. 5-9. (1841. okt. 21.) 37 U. o. fol. 13. (1841. nov. 17.) 38 U. o. fol. 16. (1841. dec. 29.) 39 U. o. fol. 17-19. (1842. ápr. 9.) 40 U. o. fol. 78. (1843. aug. 1.); fol. 121. (1844. febr. 4.) 41 Gergely András:

Kossuth és a német egység 1841-1871. In: Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. (Szerk.: Ormos Mária) Bp. 2003. 184-195. 42 1844. február 24-én tájékoztatja Hohenbruck bécsi udvari kamarai titkár Canitz követet, hogy a hivatalos politika továbbra is a „közeledés a Vámszövetséghez". Egyelőre a vámrendszert, a vámtarifákat kellene átalakítani, de nem tudják, „hogyan kellene Magyarországgal szemben eljárni". U. o. 4534. es. fol. 121-122.