Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Velkey Ferenc: Batthyány Lajos Széchenyi látószögében (I. Közelítések) III/557
BATTHYÁNY LAJOS SZÉCHENYI LÁTÓSZÖGÉBEN 567 Sok levelet ekkor sem váltottak, döntően azért, mert a társadalmi érintkezés közvetlen formái alkalmat adtak ügyeik megbeszélésére. Nem véletlen tehát, hogy az ismert 1844-48 között keletkezett összesen 5 levelük igen különleges szituációhoz kötődik. Az elsőt (1844. dec. 23.) Széchenyi a Gyáralapító Társaság kapcsán megkötött, s az előző ülésen ellehetetlenült alkujuk miatt írta. Erőteljesen számon kérte Batthyányi, hogy miért nem tudta betartani ígéretét. Sértődötten nyomást gyakorolva rá kilátásba helyezte visszavonulását, s végül konkrét megbeszélés végett meghívással zárta sorait.25 A következő két Széchenyi levél egy párbaj-szituáció lezárásához kötődött (1846. nov. 20-21.). A Teleki Lászlóval kirobbant afférja napján előbb Széchenyi még „aludni akart egyet" a megoldásra, majd másnap a közvetítő Batthyány számára világossá tette, hogy kihívásnak értelmezhető szavait nem tartja fenn, s „hálásan" megköszönte Batthyány szívességét. Azaz a levél megírására a szokásos párbaj etika jegyében került sor.26 A korszakban utolsó 1847. december 25-i levélváltásuk, a kezdeményező Széchenyi számára kettős funkcióval bírt. Egyrészt a november 23-i „csaknem pisztolyra menő" veszekedésüket próbálta feloldani egy kvázi bocsánatkéréssel és „baráti kézfogással," de ezáltal Batthyányhoz utat is akart építeni, hogy megnyerje (vagyis inkább semlegesítse) az új (előző napon elhatározott) centrumteremtő politikai kísérletéhez.27 Batthyány még aznapi válaszával az elsőt (mármint a „nekem nyújtott kezet") elfogadta, de világossá tette, hogy nem bízik abban, hogy a „nyilvános élet" közelebbi feladatai iránt egyetérthetnének.28 A Széchenyi látószögét felmutató közvetlen források közé sorolhatjuk azokat a leveleket, amelyekben tartalmas sorokban utal a gróf Batthyányra. Néhány apró-cseprő kitétel mellett a titkárához Tasner Antalhoz írott leveleiben és Apponyi György magyar al- majd kancellárnak elküldött leveleiben értelmezte/bírálta Batthyány politikáját. Az első anyag a bizalmas munkatárshoz szólva nagyjából kifejezi Széchenyi aktuális álláspontját,29 a második forráskör viszont önmagán hordozza a politikai szerepjátékok egész arzenálját. Egyrészt Széchenyi azonosult ezekben a szövegekben politikai szövetségesének, Apponyinak a látásmódjával (lényeges összefüggés, hogy Széchenyi naplója, s a 25 Fogalmazvány: MTAK Kt. Sz.Gy. K 193/109. Kiadva eredeti nyelven kétszer. Lásd: Viszota Gyula: Széchenyi, Kossuth és a Gyáralapító Társaság. Budapesti Szemle, 1909. 394. sz. 138-139. 111. Hibás címmel félreértve a tartalmát: Adatok II. 476-477. A történet 1844. dec. 14-től febr. 2-ig tartó egésze jól rekonstruálható Széchenyi naplója és Viszota Gyula jegyzetei alapján. SzIN6. 143-165. 26 Fog.: MTAK Kt. Sz.Gy. K 193/110. Kiadva: SzIL III. 464. Fog.,: MTAK Kt. Sz.Gy. K 193/111. és 112. Tasner A. írásában német fordításban. Kiadva: SzIL III. 464.; A történethez: SzIN6. 475-478. 27 A terv megfogalmazódása és az első lépések ugyanekkor: SzIN6. 696-702. 111. Széchenyi levele Apponyi Györgynek 1847. dec. 27-én. Fog.: MTAK Kt. SzGy K/193/89. Kiadva németül: Viszota Gy., 1930. 267-269., ill. magyar fordításban: SzLVM II. 284-287. Bártfai Szabó László forráskiadványaikban a levél egy részét hozzácsapva egy másik szövegrészéhez hibásan és rossz keltezéssel közölte, sok téves értelmezést ezzel elindítva. Adatok II. 592-594. A kísérlet történetére elsősorban: Viszota Gy., 1930. 265-290. 28 Széchenyi levele: Fog.: MTAK Kt. Sz.Gy. K 193/113. Kiadva németül: Adatok II. 618.; 111. magyarul: Pesti Napló, 1873. szept. 23. Reggeli kiadás.; Batthyány válasza: Adatok II. 619. 111. magyarul Pesti Napló, 1873. szept. 23. Reggeli kiadás. Legújabban: BLRBLÍ 196-197. 29 A felsorolásuktól eltekintünk, csak a hangsúlyosabb szöveghelyekre utalunk konkrétan. SzIL III. 273-274.; 315., 324., 326., 558., 566. és 584-602.
