Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Velkey Ferenc: Batthyány Lajos Széchenyi látószögében (I. Közelítések) III/557
566 VELKEY FERENC mind a Széchenyi-, mind a Batthyány-, mind a Kossuth-, mind a vita-irodalomban alaposan és sokrétűen fel lett tárva a polémia első szakaszának története. Sőt a Széchenyi-Batthyány viszony egyetlen önálló publikációja is ide kötődik.22 Egyrészt éppen ezért is fogalmazzuk meg szempontjainkat az 1844-1848 közötti időszak forrásbázisára vonatkozóan. Másrészt viszont azért, mert a kapcsolat hullámzásában és intenzitásában jobban megragadható ekkor különleges viszonyuk. Viszota Gyula szűk tíz esztendővel a Széchenyi-Kossuth anyag közzététele (1927-30.) után adta ki a hatodik naplókötetet (1939). Lényegében ugyanazt az időkeretet (1844. jan. 1.-1848. márc. 19.) vizsgálta mind a két alkalommal, s mind a kétszer a naplóbejegyzések alapján alakította ki Batthyány-képét. Amíg azonban a korábbi kötetben a Kossuth téma dominált, és Batthyány inkább alárendelt szerepet játszott, addig a naplókötetben a Batthyány témát jelölte (a dolgot kihangsúlyozva) fontosabbnak. Magyarázata ennek az lehet, hogy akkor, amikor nem befolyásolta a „fő-téma" (a Széchenyi-Kossuth vita), s nem igazította ahhoz anyagát, akkor a napló újraolvasása közben automatikusan Batthyány „lépett" előtérbe.23 Jellemző módon ebben a naplókötetben kimagaslóan a legtöbbször Apponyi és Kossuth mellett Batthyány neve szerepel, még a családtagokat is ideszámítva.24 A bejegyzések időbeli megoszlása — kétszer annyi szöveg foglalkozik 1844-ben és 1847-ben Batthyányval, mint 1845 és 46-ban — arra utal, hogy a diétákhoz kötődik intenzívebben a kapcsolatuk. Közelebbről vizsgálva a dolgot azonban árnyalni lehet a képet, hiszen az 1843/44-es országgyűlés után Batthyányról az egyiptomi útjáig nagyon sokszor, átlagban havi tízszer szól a napló, s ezek majd mind személyes együttlétre, társasági vagy egyleti találkozásra vonatkoznak. S bár 1847-ben is a diéta idején stabilan több az utalás, de a legtöbb bejegyzés mégis augusztusra esik (ez persze nem meglepetés, mert akkor terjedt el Kossuth pesti követjelöltségének a híre). Az 1845-ös illetve 1846-os találkozások, feljegyzések kisebb számát pedig döntően az befolyásolja, hogy hosszabb utazásaik, bécsi időzéseik, vidékre költözéseik miatt ritmustalanabbul voltak egy közegben. Összességében az látszódik, hogy ha mindketten Pesten, vagy Pozsonyban vannak, (és a viszonyuk nem különösebben feszült), akkor havi 8-10 bejegyzés esik Batthyányra, mindkét helyszínen. Némileg a társas-és politikai kapcsolatuk aktuális szintje is követhető az adatokból, de nyilván arra inkább a bejegyzések jellegéből derül fény. Ez a hatalmas napló anyag Széchenyi Batthyányra vonatkozó „látószögének" elsőrendű szöveg-korpusza. 22 Molnár András: Batthyány Lajos és a reformkori Széchenyi-Kossuth vita. (1841-43). Soproni Szemle, 1995/1. 316-325. Utóbb a monográfia egy fejezeteként is megjelent: Molnár A, 1996. 57-66. Lásd még: Erdődy G, 2002. 32-35.; További példák az újabb irodalomból: Csorba László: Széchenyi István Bp., 1991.; Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. [Új kiadás:] Bp., 2002.; Oplatka András: Széchenyi István. Bp., 2005.; Szabad György: Kossuth politikai pályája ismert és ismeretlen megnyilatkozásai tükrében. Bp., 1977.; Varga János: Kereszttűzben a Pesti Hírlap. Az ellenzéki és középutas liberalizmus elválása 1841^42-ben. Bp., 1983. 23 Viszota Gy., 1939. 37-40.; Itt össze is gyűjtötte a legfontosabb Batthyányra vonatkozó bejegyzéseket. Vö. Viszota Gy., 1930. visszatérően. 24 Ez a három név a mutató szerint messze kiemelkedik. A pontos számnak nincs jelentősége, s az azonos lapon szereplő több adat miatt nehéz is pontosan meghatározni. Széchenyi esetében kb. 250 adattal számolhatunk e bő négy esztendő alatt. SzIN6.
