Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Molnár András: Batthyány Lajos gróf és Deák Ferenc kapcsolata a reformkorban III/533
BATTHYÁNY LAJOS GRÓF ÉS DEÁK FERENC KAPCSOLATA A REFORMKORBAN 541 a főrendeket.32 Az a körülmény, hogy Batthyány rögtön a diéta elején, első felszólalásában a Deák vezette köznemesi ellenzék taktikájához igazodott, arra enged következtetni, hogy a rendi ellenzék és a mágnásoppozíció vezetői között — az eszmék és elvek közösségén túl — léteznie kellett közvetlen, személyes kapcsolatnak is, jóllehet Deák és Batthyány első találkozását csak pár nappal később, június 25-én rögzítette Széchenyi István gróf naplója.33 Batthyány határozott fellépése mindenesetre arra utal, hogy a gróf felkészülten és tájékozottan, mint meggyőződéses liberális és elkötelezett ellenzéki kapcsolódott be az országgyűlés munkájába. Batthyány, aki 1839-ben lényegében a köznemesi ellenzék liberális reformprogramját tette a magáévá — a reformok kezdeményezésében azonban nagyobb szerepet szánt a nemzeti arisztokráciának —, a felsőtábla nyilvános ülésein mindenekelőtt az alkotmányos szabadságjogok, így a szólás- és sajtószabadság védelmében hallatta hangját. A rendi ellenzék álláspontját követve védte a vallásszabadság eszméjét, valamint a nemzeti ügy letéteményeseinek tekintett vármegyék függetlenségét is, a kulisszák mögött pedig erős kézzel és roppant céltudatosan igyekezett összefogni a felsőtábla fiatal ellenzékét. Ez olyannyira sikerült, hogy a mágnásellenzék esetenként erősebb pártegységet tudott felmutatni, mint a követutasítások által korlátozott, Deák által vezetett rendi oppozíció.34 Deákhoz hasonlóan Batthyány is tisztában volt azzal, hogy az ellenzék létszámának növelését és egységét egyetlen más kérdés tárgyalásától sem lehet úgy remélni, mint a szólás szabadságán ejtett sérelmek vitáitól. Nem véletlen tehát, hogy Batthyány is a szólásszabadság ügyében tartotta legnagyobb szabású, gondosan felépített beszédeit a felsőtábla ülésein. Batthyány felszólalásai ugyan nem sok újdonságot tartalmaztak a rendi ellenzék érveihez képest, mégis jelentősek voltak, mert bennük az egyik legtekintélyesebb főnemesi család sarja szállt szembe a kormánnyal, a besúgók pedig e beszédek alapján a legveszedelmesebb felforgatónak jellemezték a grófot.35 Batthyány 1839. július 24. és 1840. április 22. között összesen nyolc alkalommal szólalt fel az országgyűlésen a szólásszabadság ügyében. A legfontosabb beszédeit e tárgyban 1839. szeptember 9-én, november 4-én és 1840. április 22-én tartotta.36 November 4-i felszólalása erősen hasonlított Deák említett, 1835. június 16-i irányadó beszédéhez, és 1840. január 11-i, rövidebb hozzászó-32 Vas Megyei Levéltár (VaML) Zichy család levéltára. Zichy Hermann gróf országgyűlési iratai. Az 1839/1840. évi országgyűlés főrendi üléseinek kéziratos (kivonatos) jegyzőkönyv-töredéke 6. p. 33 SZÍN 5. köt. (Bp., 1937.) 293. 34 Gergely András: Batthyány Lajos a reformellenzék élén. In: Uő: Egy nemzetet az emberiségnek. Tanulmányok a magyar reformkorról és 1848-ról. Bp., 1987. 259-266., Molnár András: Batthyány Lajos a reformkorban. Zalaegerszeg, 1996. (a továbbiakban: Molnár András 1996.) 33-45. 35 Magyar Országos Levéltár (MOL) I 58. Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok. Jelentések a magyar országgyűlések tárgyalásairól. Allamkonferencia ügyiratmellékletek. 13. csomó. Batthyány jellemzése, vö. Molnár András: „Az akasztófa tükröződik a szeméből!" Titkosrendőri jelentés Batthyány Lajos grófról (1840). In: Vasi Szemle 1993. 4. sz. 505-506. 36 Batthyány Lajos reformkori beszédei, levelei, írásai. (Sajtó alá rend. Molnár András) Zalaegerszeg, 1998. (a továbbiakban: BLRB) 25-31., 33-38., 41, 47-51.
