Századok – 2007

VITA - Kubinyi András: Középkori országgyűléseink és a városok (Válasz Gerics József professzor tanulmányaira) II/471

VITA 485 Gerics professzor szerint a „városok kellően felhatalmazott képviselőinek a gyűlésre hívása és ottani jelenlétük nem kelléke az országgyűlés jellegnek". Ez lehet a törvény végrehajtására való kötelezettségvállalás bizonyítéka is.61 Mint láttuk, a német birodalomban hasonló viszonyokat látunk a 15. század közepéig.62

Ebből azonban nem kapunk arra választ, hogy miért hívták meg őket országgyűlésre, vagy királyi tanács ülésére. Ezt követően megint előjön a membrum regni kifejezés földrajzi jelentését bizonyítandó néhány adat.63

Sajnos, engem változatlanul nem tudott meggyőzni, még ha nem is zárom ki, hogy egyes esetekben igaza van. Korábbi tanulmányomban is ezen a véleményen voltam, utána pedig hozzátettem: „Azt viszont immár el kell ismernem, hogy ez önmagában nem bizonyítéka a városok országrendiségének."64

Akkor is, most is arra törekedtem és törekszem, hogy a vitatható részek kikapcsolásával valamiféle közös nevezőre juthassunk. Ez vonatkozik a királyválasztásnál való részvételre is. A Werbőczyre való utalás arról, hogy a városok különböző joghatóságok alá tartoznak, így nincs szó a libera civitasok felett álló magasabb egységről, ugyancsak nem vitatéma, magam erről azóta írtam.65 Azt viszont köszönöm, hogy két várossal növelte az időnként a királyhoz, vagy az országgyűlésre meghívott városok számát.66 Ezzel befejeztem Gerics professzor vitacikkeinek taglalását, remélem, nem kerülte el semmi lényeges a figyelmemet. Csak a saját célomat és módszeremet tudom ismertetni, Gerics professzoréról csupán azt tudom leírni, amit én szűrtem le műveiből, amiben, természetesen, benne van a félreértés lehetősége is. Engem 1963 óta a városok politikai szereplése érdekelt. Az államéletben nyilvánvalóan nem volt nagy súlyuk. Mályusz Elemérnek igaza van, hogy maguk sem nagyon igényelték az országos politikai szereplést, ami hozzájárulhatott háttérbe szorulásukhoz. Úgy vélem, azt Gerics professzor sem vonja kétségbe, hogy országgyűlési meghívásuk valamit jelent, függetlenül, hogy rendnek tartjuk-e a városokat, vagy sem. Nagyon fontosnak tartom, hogy sikerült pontosan megállapítanom azokat az éveket, amikor meghívták őket: 1445-1464, 1475, 1490-1508. (Bár ez utóbbi sza-61 Gerics J.\

Középkori i. m. 361-363. - Nem tudom, hogy miért kerül ide a király városok feletti bíráskodása, hacsak azért nem, hogy tudós barátom Ladányi Erzsébet egyik munkáját idézhesse. Itt kimutatja, hogy az uralkodó államfőként tárgyalt és ítélt a városok egymás közti ügyeiben. Nem emlékszem, hogy valaha olyasmit írtam volna, ami ezt a megjegyzést indokolná, persze, ez lehet aggkori emlékezetkiesés eredménye is, noha valószínűtlen. Viszont ezzel a kérdéssel később — más célból — tényleg foglalkoztam, amikor Mályusznak a tárnokszék jelentőségét különösen kiemelő nézete ellenében fejtettem ki a magam véleményét. Rámutattam, hogy a városok — egymás közti vagy idegenekkel szembeni — pereik esetében, sajnos, csak kivételesen tudjuk, hogy ki ítélkezett. Néhány adatot mégis hoztam. ítélkezhetett az országgyűlés, a király (személynök) stb. Ez különben Werbőczyből is következik, 1. Kubinyi A.: „Szabad királyi város" i. m. 57- 58. Valóban idézhettem volna Ladányi Erzsébetet is, de, mivel ő a Zsigmond-korral foglalkozott, én viszont a késő középkorral, nem tartottam szükségesnek. Mindenesetre elnézést kérek a szerzőtől. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az uralkodó államfőként, és nem földesúrként történő eljárása a hatalma alá tartozó városok ügyében ez utóbbiak jelentőségét is mutatja. 62 L. a 31. sz. jegyzetben! 63 Gerics J.:

Középkori i. m. 363-364. 64 Kubinyi A.:

Rendelkeztek-e i. m. 59-60. 65 Uo.

50-51. 66 Gerics J.:

Középkori i. m. 365-366.