Századok – 2007
VITA - Kubinyi András: Középkori országgyűléseink és a városok (Válasz Gerics József professzor tanulmányaira) II/471
482 VITA a különbség. Ezekből a leglényegesebb, hogy a mintegy 30-ra tehető királyi szabad város50 négy felsőbírósághoz tartozott: a tárnokmesterhez, a személynökhöz, az alsó magyarországi bányavárosok közös ítélőszékéhez, illetve az erdélyi szász egyetemhez. A városi felsőbíróságok efféle széttagoltsága szokatlan Európában. Bonyolítja a helyzetet, hogy a szászok, az erdélyi magyar nemesség és a székelyek együtt az erdélyi három nemzetet alkották, így a tartományi rendekhez tartoztak. A szász egyetem azonban nem csak a városokból, hanem a hét és két székből, a Barcaságból és Beszterce földjéből állt, igaz, a vezetés a városi polgárság kezében volt. Ezekre tekintettel elismerem, és nem is vontam kétségbe, hogy a négy városcsoport közt nehéz volt politikai egységet létrehozni.51 Mindez azonban nem változtatott azon a tényen, hogy a szász városok magukat a többihez hasonlónak tartották. Ez világosan látszik a Jurati cives senioresque consulatus civitatis Brassoviensis et terre Barcza, azaz Brassó város és a Barcaság 1515. évi levelében, amelyet András brassói deák kivégzése miatt írtak Eperjesnek.52 A továbbiakban Gerics professzor újra visszatér az általa állandóan idézett rendiségkutatók nézetére, és mellékesen kitér néhány megjegyzésemre. Dubrovnik, azaz Raguza esetében azt hiszem, valahogyan félreértett engem. Én — lehet, hogy rosszul fogalmaztam — csak azt akartam mondani, hogy a raguzai membrum regni-adatot sem pro, sem kontra nem lehet felhasználni a város jogi helyzetének különbözősége miatt, ugyanis legfeljebb melléktartomány volt. Az már komolyabb megjegyzés, hogy én megnehezítem álláspontom megismerését az által, hogy tartózkodom a rendi gyűlések mibenlétéről való véleményem közlésétől. Idézem tudós barátomat: „Ám így elkerüli [mármint én -K. A.] a válaszadást arra a szerintünk sarkalatos kérdésre (vagy fel sem teszi), amelytől a városok országrendisége (tartományi rendisége) függ: részt vettek-e a városok érdemi politikai döntésekben, vagy sem? Ez voltaképpen a status questionis, a tárgyalandó kérdés állásának alapja lenne!"53 Mindezen megjegyzések igazak, ám szándékosan, megfontoltan jártam el így, hogy miért, arra a 50 Mivel szabad királyi városnak (libera regia civitas) szűkebb értelemben csak a nyolc tárnoki várost tartották, ezért a szabad királyi és bányavárosokra (beleértve a tárnokiakat) összefoglald elnevezésként a királyi szabad várost alkalmazom. Ezt a megkülönböztetést a magyar nyelv megengedi, és ennek segítségével jobban megkülönböztethető a földesúri szabad városoktól, 1. Kubinyi A. : „Szabad királyi város" i. m. 51-61. - Timon Ákos ezekre a városokra a „közjogilag szabad városok" kifejezést használta, 1. Timon Ákos: Magyar alkotmány- és jogtörténet különös tekintettel a nyugati államok jogfejlődésére. Hatodik kiadás. Bp. 1919. 750. - A földesúri szabad városokra 1. Ladányi Erzsébet: Libera villa, civitas, oppidum. Terminológiai kérdések a magyar városfejlődésben. Történelmi Szemle 23. (1980) 470. 51 Mindenre 1. a vitában még fel nem használt és az előbbi jegyzetben idézett tanulmányomat. 52 1515: Optassemus autem, ut d. v. cum incolis civitatis nostre non habentur causare, quia qui cum d. v. inter aliarum regiarum civitatum vocamur libertati, potius alter alterum iuste auxiliaret, quam ita alternatim seviremus - Iványi Béla: Eperjes szabad királyi város levéltára. II. rész. Szeged 1932. (Acta Litterarum ac Scientiarum Reg. Universitatis Hung. Francisco-Josephinae. Sectio: Juridico - Politica. Tom. II/a.) 1133. sz. - Az ügyre 1. Iványi Béla: András brassai deák lefejeztetése Eperjesen 1515-ben. Adalék a magyar büntetőjog történetéhez. In: Dolgozatok Békefi Rémig egyetemi tanári működésének emlékére írták tanítványai. Szerk. Pintér Jenő. Bp. 1912. 163-170. 53 Gerics J.: Középkori i. m. 361.
