Századok – 2007

VITA - Kubinyi András: Középkori országgyűléseink és a városok (Válasz Gerics József professzor tanulmányaira) II/471

480 VITA ba jöhet. Gerics professzornak abban azonban igaza van, hogy rámutat egy tévedésemre. Az 1445. májusi országgyűlésen az arról kiadott oklevél intitulatiojában szereplő civitatenses szót ugyanis — Mályuszt követve — 'városok'-nak fordítottam, noha helyesen 'városlakók'-at, 'városi emberek'-et jelent. A hibáért elnézést kell kérnem. Ettől függetlenül azzal már nem értek egyet, hogy a latin kifejezéssel jelölteket — tudós barátomat idézve — mint „tagolatlan sokaság, képviselet nélkül" kellene felfognunk.43 Nem tudom elképzelni, hogy miért kellett az oklevelet egy „tagolatlan sokaság" nevében kiadni, valamint fogalmam sincs, hogy ez hogyan mehetett végbe. A kérdés megoldása magában az oklevélben rejlik. Az 5. cikkely a rend fenntartására az országot négy negyedre osztotta, amelyek élére hét főurat (a későbbi irodalomban „hét főkapitány"-nak nevezett személyt) választott, akik — a Tiszán túli részek kivételével, ahol Hunyadi lett a kapitány — az ottani urakkal, nemesekkel, és „civitatensis"-ékkel együtt voltak kötelesek eljárni.44

Magyarán: a cikkely három országrészben a városi lakosság tagolatlan tömegére bízta a rend fenntartását! Kassa esetében a kassaiak és a többi civitatensis van említve, mégpedig elég előkelő módon. Gondolom, Gerics professzor sem gondolja, hogy a kassai polgárok „tagolatlan tömegéről" van szó, hanem a városi tanácsról. Szerencsére épp a Kassa felé eső részek kapitányainak fennmaradt egy oklevele, amely az előbb idézett törvény értelmében 1445. július 15-én különböző ügyekben Szinán tartott gyűlésen kelt. Itt részt vettek a megyék és városok küldöttei is, Kassa pedig az intitulatioban is említve van. Világosan kiderül, hogy az ott megválasztott kassaiakon és a többi ottani város — tudós barátom véleménye szerint — „tagolatlan" tömegén magukat a városokat értették.45

Úgy vélem tehát, hogy noha a fordítási hibát valóban elkövettem, tartalmilag nem hibáztam. A részgyűlések, mint a szinai, nem tartoznak a vitához, ezért erről most nem írok többet, mivel ellenkező esetben kétszeres terjedelmű lenne jelen írásom.46 43 Gerics J.:

Középkori i. m. 358-359. 44 Décréta regni Hungáriáé. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1301-1457. Collectionem manuscriptam Francisci Döry additamentis auxerunt, commentariis notisque illustraverunt Georgius Bónis, Vera Bácskai. Bp. 1976. (Publicationes Archivi Nationalis Hungarici. II. Fontes 11.) 342-343. - Újlaki a Tiszán inneni és a dunántúli részen „cum ceteris dominis et nobilibus ac civitatensibus partibus in eisdem existentibus", Kassa felé Rozgonyi György, Giskra János és Pelsőci (Bebek) Imre „cum Cassouiensibus et aliis civitatensibus", a Mátyus földjén Ország Mihály és (Szentmiklósi) Pongrác „cum dominis et nobilibus ac civitatensibus earundem partium" lett megválasztva. 45 1445: Nos Comes Georgius de Rozgon Judex curie regie etc. Emericus Bebek filius Waywode de Pelsewcz, Nicolaus Barczal, Capitaneus Kesmarczensis Loco et in persona Magnifia Domini Joannis Gyskra Capitanei etc. ad infrascripta Deputati, necnon Judex et Consules Ciuitatis Cassouiensis, unacum ceteris Ciuitatibus Superioribus nobis adiunctis et adherentibus nouissime in congregacione generali Pesthiensi pro execucione Decreti ibidem editi per Vniuersitatem Regnicolarum a fluuio Danubij usque ad Ticiam generahter electi et constituti - Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon X. Pest 1853. 164-169. - Meg kell jegyeznem, hogy Gerics professzor a Századokban közölt tanulmányában nem tér ki erre az adatra, a másikban viszont (Gerics J.: A képviselet i. m. 124., 13. sz. jegyz.) igen. Ott korábbi tanulmányommal vitatkozik, mégpedig annak azzal a kérdésével, hogy a városok társkapitányok voltak-e, vagy sem, vö. Kubinyi A.: A magyarországi városok 32. (44. sz. jegyz.). Mivel itt nem a társkapitányság a téma, erre nem szükséges kitérnem. Most arról van szó, hogy a „civitatenses" tagolatlan tömeget jelent-é, vagy sem. 46 A részgyűlésekre 1.

H. Németh I.: Várospolitika i. m. I. 175-177. - Annyit azonban meg kell jegyeznem, hogy az újabb szakirodalom mindenfajta képviseleti intézményt kutat, amelyeket talán