Századok – 2007
VITA - Kubinyi András: Középkori országgyűléseink és a városok (Válasz Gerics József professzor tanulmányaira) II/471
474 VITA az 1526-ig terjedő későbbi időszakban erre nem utaltak. Ezt követően a városok katonai szolgálatával, végül országgyűlési részvételükkel foglalkoztam, kifejtve egyebek mellett, hogy 1508 és 1526 között már meg sem hívták a városokat az országgyűlésekre. A következőt írtam: „Szinte arra lehetne gondolni, hogy a városok Mohács előtt elvesztették országrendiségüket, hiszen nem hívták meg őket az országgyűlésre és nem nevezték őket a rendi ország tagjának sem. Jogaik azonban a valóságban nem szűntek meg, s ezeknek bizonyos helyzetekben újra fel kellett éledni."18 Utána még arra mutattam rá, hogy ezért bizonyos mértékben a városok maguk is felelősek voltak. Remélem, ezzel eleget tettem Gerics professzor kívánságának, és összefoglaltam az általa nem idézett korábbi munkásságomat. Az „ország tagja" kifejezést ugyan fontos bizonyítékként tárgyaltam, azonban a királyi városok gyenge politikai súlyát erősen kidomborítottam. Röviden azonban néhány szóval fel kell idézni annak a két tanulmányomnak lényegét, amelyekkel szemben tudós barátom ellenvéleményét nyilvánította.19 Annak idején örültem a Csapodi-emlékkönyvben megjelent dolgozatának, mivel módot adott korábbi nézetem átgondolására. Egy eredetileg 1987-ben megjelent, majd 1995-ben gyűjteményes kötetébe is bekerült tanulmányában olvasható rövid mondatából indultam ki, amelyben megállapította, hogy 1526-ig nem beszélhetünk a magyar városok országrendiségéről, mivel nem vettek részt a döntés, a határozat meghozatalában. Én erre akkor azért nem reflektáltam, mert túl sommásnak éreztem, vártam a téma bővebb kifejtését. Ezt röviden meg is jegyeztem a Bariska Emlékkönyvben írt cikkemben. Különös módon erre nem a Századokban, hanem csak az Érszegi Emlékkönyv egyik jegyzetében válaszolt csak, éspedig részletesen, szememre vetve, hogy túl mereven ragaszkodom korábbi álláspontomhoz, és nem veszem figyelembe, hogy „Lousse, Marongiu és mások" nézetei „kb. 1930-tól kezdve alapjukban térnek el" ettől.20 A továbbiakban először a vitatott membrum regni kifejezéssel foglalkoztam. Igyekeztem összeállítani a Gerics professzor nézetei mellett, és ellen szóló érveket. Bár magam az utóbbiakat tartom erősebbeknek, amit bizonyítani is próbáltam, elismertem azonban, hogy nem cáfolják, de mégis megkérdőjelezik tudós baráf om nézetét. Az országrendiséggel szembeni véleményt alátámasztaná, hogy városaink nem vettek részt az adó megszavazásában. Mivel azonban fel voltak mentve az országgyűlés által megszavazott adó alól, nem is vehettek részt annak megszavazásában. Mátyás ugyan igyekezett a városokra kivetett adót azok követei által megszavaztatni, ezt azonban nem sikerült elérnie. Végeredményben ez a kérdés nem dönti el az országrendiség kérdését. Elfogadtam azt is, hogy a magyarországi városoknak nincs egységes joguk, mint a nemességnek, viszont utaltam arra, hogy más országokban is voltak az egyes városoknak a többitől eltérő jogaik, így ezt sem tartottam perdöntő érvnek. Nem tartot-18 Kubinyi A.: A magyarországi városok i. m. 26. 19 L. a 4-5. sz. jegyz-ekben! 20 Gerics J.: A képviselet i. m. 119-120. (2. sz. jegyz.) - A külföldi szakirodalomra jelen tanulmányok végén térek vissza.
