Századok – 2007

MŰHELY - C. Tóth Norbert: Lehetőségek és feladatok a középkori járások kutatásában II/391

LEHETŐSÉGEK ÉS FELADATOK A KÖZÉPKORI JÁRÁSOK KUTATÁSÁBAN 405 További segítséget nyújthat a járások határainak rekonstruálásában Bél Mátyás történeti-földrajzi leírása. Habár munkája nagy része kéziratban maradt fenn, a megjelent kötetek,97

illetve a múlt század második felében napvilágot látott megyék (Bihar,98

Csongrád és Csanád,

99

Esztergom,

100

Heves és Külső-Szolnok,101

Mosón

102

és Vas

103

) jó alapot jelentenek a munka elvégzéséhez. Mivel Bél munkája az 1700-as évek első harmadában jelent meg (illetve az anyaggyűjtése az ez előtti évekre nyúlik vissza), tulajdonképpen a török kiűzése utáni állapotokról kapunk felvilágosítást. Számunkra ez annyiban előny, hogy ekkor még nem történtek jelentősebb változások a járáshatárokban. Azonban a forráshiányos megyék esetében csodát Bél Mátyástól sem várhatunk, hiszen ő is a meglévő anyagra támaszkodhatott. (Jó példa erre a Csongrád és Csanád vármegyékről írt rész.) Az előbbieken kívül néhány megye esetében segítségünkre lehetnek még az úgynevezett nemesi összeírások. E jegyzékek a taksát fizető személyeket, azàz a portával nem rendelkező nemeseket, armalistákat, menekült és prédiális nemeseket, kereskedőket, tőzséreket, idegeneket, molnárokat, stb. járások — és azokon belül lakóhelyük — szerint sorolják fel. Az ilyen összeírás, jellegéből adódóan, nem ad információt a járás teljes területére, használatuk mégsem mellőzhető, mert kiegészíthetik a más forrásokból nyert információkat.104 Terminológiai kérdések A megyéken belül létre hozott járásokat forrásaink több latin szóval is illették, magyarul azonban ezek között nem teszünk a fordításban különbséget. Elsőként — 1427-ben Abaúj, Gömör, Sáros, Torna és Ung megyék esetében — a reambulatio kifejezéssel találkozunk. Ez szerepel Gömör megye 1431. évi és Közép-Szolnok megye 1480/1483 körüli jegyzékében is. A járás egy másik, időben később megjelenő elnevezése a processus volt. Először 1441-ben Zemplén megye összeírásában használták e szót, s ez szerepel Veszprém (1488), Körös 97 Bél Mátyás:

Notitia Hungáriáé novae historico geographica, divisa in partes quatuor, quarum prima, Hungáriám Cis-Danubiam, ... II. kötet: Pozsony, Turóc, Zólyom és Liptó megyék; IV kötet: Nógrád, Bars, Nyitra, Hont és Kishont megyék. Viennae 1736., 1742. 98 Bél Mátyás:

Bihar megye leírása. Fordította E Szalay Emőke, bevezetés és jegyzetek: Csorba Csaba. A Bihari Múzeum Évkönyve II. Berettyóújfalu 1978. 51-107. 99 Bél Mátyás:

Csongrád és Csanád megye leírása. A kötet sajtó alá rendezte, a kísérő tanulmányt és a jegyzeteket írta, a képanyagot válogatta Zombori István. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1980-1981/2. Szeged 1984. 100 Bél Mátyás Esztergom megyéről írt, kiadatlan szemelvényes magyar fordítása. Fordította Prokopp Gyula, bevezette és jegyzetekkel ellátta Zolnay László. Tatabánya 1957. 101 Bél Mátyás:

Heves megye ismertetése 1730-1735. Fordította és magyarázatokkal ellátta Soós Imre. Eger 1968. 102 Bél Mátyás:

Az újabbkori Magyarország földrajzi-történelmi ismertetése. Mosón vármegye. Fordította és a bevezető tanulmányt írta Mihályi Ferenc. (Moson-Magyaróvári Helytörténeti Füzetek IV) Mosonmagyaróvár 1985. 103 Bél Mátyás:

Vas vármegye leírása. Fordította Tihanyiné Szálka Irma. Az előszót írta, a fordítástjegyzetekkel és irodalommal ellátta Bendefy László. Vasi Szemle 31. (1977) 446-470. (A járások leírása.) 104 Vö.

Schneider Miklós: Vas vármegye 1696. évi nemesi összeírása. Szombathely 1943. és Illés Péter: A vasi-hegyhát történeti fogalmának kérdéséhez. Vasi Szemle 60. (2006) 731-745.