Századok – 2007

MŰHELY - C. Tóth Norbert: Lehetőségek és feladatok a középkori járások kutatásában II/391

406 C. TÓTH NORBERT (1495), Várasd (1507), Zágráb (1509), Zala (1513), Győr és Mosón (1518) megyék jegyzékeiben is. A harmadik változat, a deambulatio (Nyitra, 1452) egyszer bukkan fel a forrásanyagban.105

Ez utóbbi esetében minden bizonnyal sajátos helyi szóhasználatra gyanakodhatunk. E néhány adatunk alapján is jól látható, hogy a járás intézményének megjelölésére latinul eleinte a reambulatio kifejezést alkalmazták, amelyet azonban hamarosan felváltott a processus terminus, amely aztán teljesen ki is szorította az előbbit, még hozzá olyannyira, hogy az 1526 utáni adóösszeírások mindegyikében kizárólag ezzel találkozunk. Felmerül a kérdés, hogy volt-e valamilyen oka ennek a változásnak. A latin nyelvű terminusváltás magyarázatát talán abban lelhetjük meg, hogy a reambulatio szó a középkori világi szóhasználatban már rendelkezett egy másik, eltérő jelentéssel. Ez pedig nem volt más mint a 'határjárás'.106 Ezzel szemben a processus szónak csak az egyházi jogban volt meghatározott jelentése ('egyházjogi eljárás'),107 így nem okozhatott problémát világi használata. A felsorolt három elnevezés mellett az okleveles anyagban a districtus szó 'járás' értelmű használatát is megtalálhatjuk, habár e szóval leginkább akkor találkozni, ha az anyamegyétől elkülönült járásról, illetve székről, kerületről szólnak a forrásban. A járás megnevezése szempontjából ugyanakkor némi problémát okoz Közép-Szolnok megye 1480/1483 körüli összeírása. A jegyzékben csak két, a szolgabíró nevével megjelölt járás szerepel, ugyanis a másik két járás megnevezésének helyén a Transitus szót találjuk. Felmerülhet, hogy a megyének csak két szolgabírája volt, s ezt a feltételezést az is alátámasztani látszik, hogy az e két járásba eső birtokok zöme csupa nagybirtokos család (a Drágfíak, a Jakcsok, a somlyói Bátoriak) kezén volt. Mégis el kell vetnünk ezt a megoldást, mivel a megyei hatóság okleveleinek intitulatiojában — a megye kialakulásától kezdve — következetesen megtaláljuk az utalást a „négy szolgabíró"-ra.108 A

transitus szó jelentése alapján sem zárható ki, hogy egy terület megnevezésére, azaz a „járás"-ra használták volna. A kérdés megválaszolásához elengedhetetlennek látszik Közép-Szolnok megye kialakulásának és működésének további részletes vizsgálata, azonban ez már egy másik dolgozat tárgya. A munka módszeréről A kutatómunka legfőbb célja, hogy elkészüljön a Magyar Királyság középkor végi alsószintű (adó)igazgatási beosztásának rekonstrukciója, s az atlasz formájában nyomtatásban is napvilágot lásson. A kiadatlan jegyzékekről átírások készülnek, amelyeket az egyes megyékhez, mint a járásbeosztás elkészítésének alapját, fogok mellékelni. A következő 105 1452: Registrum dicacionis lucricamare in deambulatio ne Johannis de Kwrth iudicis nobilium comitatus Nitriensis - Neumann T.: Nyitra megye hegyentúli járása i. m. 106 Vö.

Borsa Iván: Irattípusok a középkori Magyarországon. Levéltári Közlemények 64. (1993) 36. 107 Erdő Péter:

Latin-magyar egyházjogi kisszótár. Studia Theologica Budapestinensia Series Academiae Theologicae Rom.-Cath. a. Petro Pázmány Vol. 6. (Subsidia 2.) Bp. 1993. 56. 108 L. pl. 1418: Zsigmondkori Oklevéltár I-II/2. (1387-1410) Összeállította Mályusz Elemér. Bp. 1951-1958., III-VII. (1411-1420) Mályusz Elemér kéziratát kiegészítette és szerk. Borsa Iván. Bp. 1993-2001., VIII-IX. (1421-1422) Szerk. Borsalván, C. Tóth Norbert. Bp. 2003-2004. (atovábbiakban: ZsO) VI. 2419. sz.; 1436: DL 65 408.; 1450: DL 65 415.; 1470: 70 949; 1512: DL 65 456.