Századok – 2007

MŰHELY - C. Tóth Norbert: Lehetőségek és feladatok a középkori járások kutatásában II/391

398 C. TÓTH NORBERT hogy a két megyének a Tisza folyó partjaihoz közelebb eső két-két járása alkotta eredetileg Borsóvá vármegyét, mely a 13. század második felére elenyészett. Borsóvá megyét tehát a folyó kettéosztotta, s a két rész mindegyike, véleményem szerint, azonos volt a megyében tevékenykedő két királybíró hatásköre alá tartozó területtel.32 Kik voltak a királybírák? A 12. század végéig a megyebeli szabadok felett nem a vármegye ispánja bíráskodott, hanem a királybírák vagy más néven a billogosok.33

E bírák minden bizonnyal már Szent István király óta működtek az egyes megyékben. Feladatuk az volt, hogy a király helyett vagy annak távollétében helyben döntsenek.34

Később, Borsóvá megye felbomlásával és a királybírói intézmény megszűnésével, az egyik területe Szabolcs, a másiké Bereg megyébe olvadt. így, feltételezésem szerint, a régi bírói kerületek határa a 14. század folyamán létrejövő többi járás kialakulásával járáshatárokká vált.35 Végül, de nem utolsó sorban, Neumann Tibor közeljövőben megjelenő tanulmányát kell idéznem, amelyben Nyitra megye északnyugati részén, a Morva Orgrófság mellett fekvő, a kora újkorban „Hegyentúli"-nak nevezett járás 1452. évi kamarahaszna-összeírását dolgozta fel. A járás helységeit térképre vetítve meglehetősen szokatlan alakú járás képe rajzolódott ki, ugyanis a megye ítélőszékétől egy vékony közlekedési úton lehetett eljutni a tulajdonképpeni járás törzsterületére: a Vág medencébe és a Kis-Kárpátok vidékére. E szokatlan forma egyben magában rejti kialakulásának okát is. A szerző szerint a Kis-Kárpátok területe az Árpád-korban valószínűleg nem Nyitra, hanem Pozsony megyéhez tartozott, majd az összeírásban már „Hegyeken túli szakolcai rovás"-nak nevezett részt a Vág mentén lévő igazgatási egységhez csatolták, amelyből aztán így alakult ki a járás területe. A vékony közlekedő útra azért volt szükség, hogy a járás területe érintkezzen a megyei ítélőszék helyével, Nyitra városával. A járás területe tehát — mint a szerző írja — „világos földrajzi és gyakorlati szempontok mentén alakult ki." Mindehhez hozzátehetjük, hogy az északkeleti járás is hasonlóképpen nézett ki, mivel a megye területén földrajzi okok miatt nem lehetett úgy kialakítani a járásokat, hogy azok tömbszerűen kapcsolódjanak a székhelyhez. A szerző a nyitrai járások ily módon való kialakulását a 14. század második felére tette.36 A járások virágkorukat az újkorban élték, ezért, gondolhatnánk, ennek megfelelő mélységben és mennyiségben foglalkozott a szakirodalom az intézmény történetével. A helyzetet megkönnyíti, hogy Ember Győző elkészítette a korszak „általános áttekintését", s ennek segítségével könnyebben tájékozódhatunk a téma 1945 előtti irodalmában.37 Az általa a vármegyék működése kap-32 C. Tóth N.\

Bereg megye járásai i. m. 182-183. 33 Váczy

Péter: A magyar igazságszolgáltatás szervezete a XI-XII. században. Miskolc 1930. (A Miskolci Jogászélet könyvtára 65.) 17. 34 Zsoldos Attila:

Az özvegy és a szolgabírák. Századok 137. (2004) 803. 35 C. Tóth N.:

Bereg megye járásai i. m. 183. 36 Neumann Tibor:

Nyitra megye hegyentúli járásának kamarahaszna-összeírása 1452-ből. In: „Honoris causa". Tanulmányok Engel Pál emlékére. Piliscsaba-Bp. 2007. (sajtó alatt). - Köszönöm a szerzőnek, hogy még megjelenése előtt használhattam munkáját. 37 Ember

Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. (Magyar Országos Levéltár Kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 1.) Bp. 1946. 531., 535.