Századok – 2007
MŰHELY - C. Tóth Norbert: Lehetőségek és feladatok a középkori járások kutatásában II/391
392 C. TÓTH NORBERT mindegyikének működése, és mindaz, ami esetlegesen eltér attól, nem más, mint az adott megye sajátosan egyedi jellemzője.4 Ez a vélekedés olyannyira általánossá vált, hogy a megyei hatóságok vizsgálata — mint kutatási téma — „lezárt"-nak tűnt, ami természetesen több évtizedre visszavetette a kutatást. E statikus képen az 1990-es évek végén keletkeztek az első repedések,5 amelyek jól láthatóvá tették, hogy nem lehet egy megye viszonyait általánosítani az összes megyei hatóság működésére. Sőt, hovatovább fordulni látszik a kocka. Különböző megyék nyomtatásban is megjelent kiadványai6 fényében egyenesen azt mondhatjuk, hogy nincsen két egyforma megyei hatóság, szinte mindegyik működése egyedi valamilyen szempontból. Ugyanakkor azt is állíthatjuk, hogy jónéhány olyan megye létezett, amelyek működésében voltak hasonló vagy azonos jelenségek (például közös vizsgálat a hiteleshellyel),7 azaz — ebből a szempontból — akár egy típusba vagy csoportba is sorolhatók lennének. Még rosszabb a helyzet a megyéket kisebb igazgatási területekre osztó járások esetében. A járások jelentőségét az adja, hogy a királyi egyenes adókat a Zsigmond-kor folyamán már bizonyosan ezeken keresztül szedték be. Ennek bizonyítékai azok az 1427-ből származó jegyzékek, amelyek öt észak-magyarországi megye — Abaűj, Gömör, Sáros, Torna és Ung — birtokosainak adózó portáit írták össze a kamarahaszna beszedése céljából. E jegyzékek8 szerint a felsorolt megyék mindegyikében járásonként került sor az adó behajtására. Sőt, ehhez még azt is hozzátehetjük, hogy az egyes járásokon belül meghatározott rend szerint járták be az adott területet.9 Amellett, hogy a királyi adókat járásonként szedték be, a járás nyújtotta a megyei ítélőszéken megjelenő nemesség, 4 Mindezekről bővebben 1. a téma legújabb összefoglalásában, Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon. „Honoris causa." Tanulmányok Engel Pál emlékére. Piliscsaba-Bp. 2007. (sajtó alatt). - Köszönöm a szerzőnek, hogy még megjelenése előtt használhattam munkáját. 5 A legfontosabb ide vágó tanulmányok Csukovits Enikő: Sedriahelyek - megyeszékhely a középkorban. Történelmi Szemle 39. (1997) 363-386.; Zsoldos Attila: „Eléggé nemes férfiak ..." A kehidai oklevél társadalomtörténeti vonatkozásairól. In: Zalai történeti tanulmányok. Szerk. Káli Csaba. Zalaegerszeg 1997. (Zalai gyűjtemény 42.) 7-19.; Szakoly Ferenc: Tolna vármegye középkori szolgabírái (Esettanulmány). Történelmi Szemle 39. (1997) 411-424.; Tringli L: Pest megye i. m. 75-194.; Zsoldos Attila: Az özvegy és a szolgabírák. Századok 137 (2004) 783-808. 6 Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt 1314-1525. Szekszárd 1998. (a továbbiakban: Tolna); C. Tóth Norbert: Szabolcs megye hatóságának oklevelei II. 1387-1526. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Kiadványai 53.) Bp.-Nyíregyháza 2003. (a továbbiakban: Szabolcs IL); Piti Ferenc: Szabolcs megye hatóságának oklevelei I. 1284-1386. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai) Szeged-Nyíregyháza 2004.; Horváth Richárd: Győr megye hatóságának oklevelei 1318-1525. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 1.) Győr 2005. (a továbbiakban: Győr); Neumann Tibor: Bereg megye hatóságának oklevelei 1299-1526. (A Szabolcs-szatmár-beregi Szemle Füzetei 3. sz.) Nyíregyháza 2006. (a továbbiakban: Bereg); C. Tóth Norbert: Ugocsa megye hatóságának oklevelei 1290-1526. Bp. 2006. (a továbbiakban: Ugocsa); Halász Ágoston: Békés megye hatóságának oklevelei 1329-1480. (kézirat). 7 C. Tóth Norbert: Adatok a megyék és a hiteleshelyek közötti viszonyra a 14. és 15. században. Századok 136. (2002) 351-364. 8 Abaúj és Gömör — valamint Közép-Szolnok — megyék jegyzékének első kiadását 1. Thallóczy Lajos: A kamara haszna (lucrum camarae) története, kapcsolatban a magyar adó- és pénzügy fejlődésével. Bp. 1879. Abaúj, Gömör, Sáros, Torna és Ung megyék jegyzékének modern kiadását 1. Engel Pál: Kamarahaszna-összeírások 1427-ből. (Új Történelmi Tár 2.) Bp. 1989. 9 Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Emuszt-féie megyei adószámadások. In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. Szerk. Madarász Lajos. (A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3.) Veszprém 1984. 128. és Engel P.: Kamarahaszna i. m. 6-9.
