Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Olti Ágoston: A Román Béke-előkészítő Bizottság tevékenysége (1944-1946) I/29
38 OLTI ÁGOSTON A Béke-előkészítő Bizottság kidolgozta a román álláspontot alátámasztó érvrendszert és az ehhez kapcsolódó tanulmányokat. Azonban a román kormány által szerzett biztosítékok és a belgrádi kormány nyilatkozatai után, mivel a területi követelések veszélye nem állt fenn, a bizottság inkább a két ország közötti önkéntes területcsere lehetőségére koncentrált. Ezzel szerették volna megszerezni az ország gazdasági érdekei szempontjából fontos Temesvár-Buziásfürdő vasútvonalat. A versailles-i békerendszer összeomlásával és 3esszarábia szovjet lerohanásával Bulgária is úgy vélte, eljött az idő a Romániával szemben fennálló vitás ügyek rendezésére. Romániától az úgynevezett Cadrilatert, azaz Dél-Dobrudzsát követelte. A mintegy 7 ezer km2 -nyi területet még 1913-ban, a második Balkán-háború után vesztette el, és azt az 1919. évi neuilly-i békeszerződés is Romániának ítélte. 1940 nyarán, német nyomásra, a Turnu Severin-i magyar-román tárgyalásokkal párhuzamosan zajló craiovai tárgyalások végén, szeptember 7-én, írták alá a Dél-Dobrudzsa átadásáról szóló megállapodást.43 A románok főleg az elit körében igen népszerű Szilisztra (Silistra) és Balcsik (Balcic) üdülővárosok elvesztését sajnálták. A bolgárkérdés azért volt elsőrangú probléma, mert a dobrudzsai kérdés indirekt módon kötődött az erdélyi kérdéshez. A román kormány a háború után a bécsi döntőbíráskodást diktátumként mutatta be, jogilag nem létezőnek és érvénytelennek tekintette. Ezen érv alapján természetesnek vették, hogy a trianoni szerződés lényegében érvényben van és csupán be kell tartatni. A román álláspont szerint, a bécsi döntés érvényességét, akárcsak a craiovai szerződését jogi szempontból az kérdőjelezi meg, hogy a tengelyhatalmak nyomására születtek. Eugen Filotti, 44 a bizottság elnöke az 1945. március 15-i ülésen kiemelte az egyezmény igazságtalan voltát: „a románokat odaparancsolták a tengelyhatalmak, miután biztosították Bulgáriát, hogy megkapja a Cadrilatert. Azonban formailag és jogilag különbséget kell tenni a bécsi diktátum és a craiovai egyezmény között, a bécsi diktátum döntőbíráskodás volt, a craiovai egyezmény pedig megállapodás" - hangsúlyozta.45 Másrészt aláhúzta, hogy a craiovai egyezményt Románia betartotta, a népességcserét is végrehajtotta, s ennek során 66 781 bolgár hagyta el az országot és még 30 ezernek kell elhagynia, mivel Dél-Dobrudzsából 120 ezer román települt át Romániába. Az 1945. április 12-i ülésen jelen lévő külügyminiszter kijelentette, hogy ez a kérdés másképpen vetődik fel mint az erdélyi, de a problémát tanulmányozni kell, s a kormány álláspontjának a kialakítása után működésbe kell hozni a propaganda gépezetet.46 A bizottság a két ország közötti vitás kérdések so-43 L. Balogh Béni: A magyar román kapcsolatok 1939-1940-ben és a második bécsi döntés. Csíkszereda, 2002. 201. 44 Eugen Filotti (1896-1975) jogász, diplomataként, majd a Miniszterelnökség állományában sajtóügyekkel foglalkozik, 1935-től, ankarai, athéni, szófiai, majd budapesti követ, 1944 őszétől a Külügyminisztérium főtitkára, majd a Béke-előkészítő osztály vezetője, utóbb a párizsi békedelegáció politikai bizottságának technikai vezetője. 45 AMAE, Fond: ConferinÇa de pace de la Paris, 94. köt., 65. 46 Uo., 106.
