Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Olti Ágoston: A Román Béke-előkészítő Bizottság tevékenysége (1944-1946) I/29
A ROMÁN BÉKE-ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGE (1944-1946) 39 rában a következőket említette egy elemző tanulmányban:47 1) Dél-Dobrudzsa, 2) a Duna és a Fekete-tenger között lévő román-bolgár határszakasz, valamint a tengerpart, 3) nemzeti kisebbségek (bulgáriai románok, dél-dobrudzsai kitelepítettek, romániai bolgárok), 4) a Bulgária által a craiovai egyezményben vállalt és nem teljesített kötelezettségek, 5) végleges kiegyezés, a múlt lezárása. A tanulmány külön részt szentelt a bolgár és az erdélyi kérdés összekapcsolásában rejlő veszélynek veszélyének. Eszerint most — az ezer éves konfliktus lezárását követően — lehetőség nyílik a magyarokhoz fűződő konstruktív barátság megalapozására, mivel a konfliktus tárgya, Erdély, a román nép létezésének és kulturális fejlődésének biztosítéka véglegesen Románia kezébe kerül. Bulgária esetében viszont egy több évszázados barátság újjáélesztése a cél, amelyet csak felületesen zavartak meg az 1878 óta történtek.48 A román-magyar területi vita alakulását nem mutatom be, mivel ez — a többi területi kérdéstől eltérően —, jól ismert a magyar olvasóközönség előtt, több fontos könyv és tanulmány is megjelent ebben a témakörben. A továbbiakban a bizottság által a kérdés megvitatása során kidolgozott vélemények, stratégiák ismertetésére szorítkozom. A bizottság munkájának középpontjában mindvégig az erdélyi kérdés állt. Az ország elitje tudatában volt annak, hogy a fegyverszüneti egyezmény kedvező rendelkezése, majd később a Groza vezette baloldali kormány beiktatása után visszaállított román közigazgatás jelenléte és működése nem elégséges a kérdés kedvező elbírálásához, s az erdélyi kérdés rendezésének feltétele a tengelyhatalmak elleni hadviselés, valamint a fegyverszüneti kötelezettségek maradéktalan teljesítése. Éppen ezért a kormány minden szovjet kérésnek megpróbált maximálisan eleget tenni. A területi kérdésben a román érvrendszernek két alappilére volt: a két világháború közötti magyar revizionista propaganda érveinek cáfolata és az ország 1944. augusztus 23-a utáni politika fontosságának a kiemelése. Zenovie Päcli§anu történész, mint a téma szakértője, a román álláspont kidolgozásakor a román külpolitika két világháború közötti érvrendszerének továbbvitelét javasolta. Eszerint aromán érvelés alapja az 1910, 1930, 1940-es népszámlálások adatai, valamint a közlekedési, földrajzi, vízrajzi tények lehetnek. Ezek mellett szerinte hangsúlyt kell helyezni a magyar revíziós érvrendszer cáfolatára, össze kell hasonlítani az 1919-ben Bánság kérdésében elhangzott magyar érveket a román érvekkel, a magyar memorandumok következtetéseit kell elemezni és cáfolni. A későbbiekben a bizottság munkája erre épült, és ezek alapján készültek el az újabb tanulmányok is. Az elkészült tanulmányok többsége propaganda célból készült, amelyeknek csupán egyes elemei kerültek be a Külügyminiszterek Tanácsának benyújtott memorandumok közé. E tanulmányok a tervek szerint angol, francia és orosz nyelven is meg kellett volna jelenjenek, azonban pénzügyi és szervezési hiányosságok miatt csak a memorandumokat és a legfontosabb propaganda-47 V. Zaharovski: ConsideraCiuni asupra chestiunilor pendinte íntre Romania §i Bulgaria. Chestiunea româno-bulgarà. AMAE, Fond: Conferin^a de pace de la Paris, 120. köt., 57-260. 48 Uo. 267.
