Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Antonín Kalous: Boskovice urai Mátyás király diplomáciai és politikai szolgálatában II/375
380 ANTONIN KALOUS ban. Engedve a pápai diplomácia nyomásának, valamint a cseh király pártján maradása miatt elszenvedett veszteségei hatására végül átállt korábbi ellenfeleinek az oldalára.29 Tas z Boskovic átállása a cseh király ellen harcoló katolikus főurak oldalára nagy jelentőséggel bírt Hunyadi Mátyás számára még akkor is, ha ebben az időben még nem állt háborús viszonyban Podjebrád Györggyel. Az esemény következményeképpen az olmützi püspök — valamint a későbbiekben családjának szinte minden tagja — Mátyás szövetségesévé lett. Átállása azon „áttérések" sorozatába tartozik, melyeket Tas apja, Benes 1451. évi rekatolizációjával kapcsolatban Sembera elemzett. Tas részt vett a katolikus rendek által 1467 végén Boroszlóban tartott országgyűlésen, ám az utazáshoz birtokainak pusztulása miatt kölcsönt kellett felvennie.30 A rendek ezen az országgyűlésen döntötték el, hogy behívják Mátyás magyar királyt a cseh katolikusok megsegítésére.31 A határozat eredményeként Tas z Boskovic mint a katolikus cseh rendek követe — a Közép-Európában tevékenykedő ferences rendi pápai diplomatával, Gabriel Rangonival együtt — elindult Váradra, hogy ott a magyar királytól a cseh katolikusok védelmét kérje. Ezt a tényt maga az uralkodó is megerősíti a cseh katolikus uraknak írt levelében.32 Mátyás megértette, hogy Csehország megtámadásához a pápai pártfogás mellett a helyi egyház támogatása is alapvető fontosságú. Ezért a katolikus rendeknek és városoknak tett nyilatkozataiban hangsúlyozza, hogy az eretnekek elleni harcot különböző katolikus személyek bíztatására vette fel, akik között ott található „a Krisztusban nagytiszteletű Prothasius atya, olmützi püspök"-öt, aki „kellő meghatalmazással mások szavát is képviselte".33 Tas szerepvállalását igazolja a magyar király nyilatkozatait kísérő két levele, amelyekben a püspök megerősíti, hogy Mátyással a katolikus cseh rendek boroszlói országgyűlésének döntése nyomán vette fel a kapcsolatot.34 A magyar király ebben az időben valószínűleg titkos fegyverszünetet kötött a törökökkel. Erre a saját országán belül kitört zavargások miatt volt szüksége, valamint azért, hogy Csehország tervezett megszállására csapatokat tar-29 A pápai nyomást bizonyítják Rudolf von Rüdesheim pápai legátus levelei Tasnak, 1. Palacky, F.: Urkundliche Beiträge i. m. 372-374. (1465. dec. 17.); Tas levele Rudolfnak megemlíti Tas tervezett útját Boroszlóba, 1. uo. 382-383. (1466. jan. 3.); II. Pál pápa két levele Tasnak, 1. uo. 404-106. (1466. máj. 27. és jún. 8.); és Rudolfnak egy újabb levele, 1. uo. 425-426., vö. Bachmann, A.: Urkundliche Nachträge 43-44. (1467. jan. 27.).vTas 1466 októberében panaszkodott a katolikus főurak szövetségének ellene elkövetett tetteire, 1. AC 4. 133-134. (1466. okt. 27.), de a következő év közepén már hadban állt Ctibor Tovacovsky z Cimburka, utraquista nemessel, 1. AC 4. 141-142., vö. Antonín Roubic: Olomoucké biskupství ve druhé poloviné 15. století. In: Morava na prahu nővé doby. Pferov 1995. 99. 30 1467. dec. 6.: Zemsky archiv Opava, Olomouc, Arcibiskupství Olomouc, Pergameny, sign. C I b 10. 31 Vö. Peter Eschenloer: Geschichte der Stadt Breslau I—II. Ed. Gunhild Roth. Münster-New York-München-Berlin 2003. II. 710. 32 1468. ápr. 8.: „...de mandate sanctissimi domini nostri et reverendissimi eius legati monitione, interveniente reverendissimo in Christo pâtre domino Prothasio Olomucensi episcopo..." — MKL I. 205-206. 33 Cseh nyelven 1. Státní oblastní archiv (a továbbiakban: SOA) Tfebon, Historica, sign. 2083.; latinul 1. SOA Tfebon, Rukopisy, A 16. fol. 310v., vö. Hermann Markgraf: Politische Correspondenz Breslaus im Zeitalter Georgs von Podiebrad IL (Scriptores rerum silesiacarum 9.) Breslau 1874. 262.; németül 1. Eschenloer, P.: Breslau i. m. II. 711. 34 Latinul 1. SOA Tfebon, Rukopisy, A 16. fol. 310v., vö. Markgraf, H.: Politische Correspondenz i. m. 263-264.; németül 1. Eschenloer, P: Breslau i. m. IL 712.
