Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Antonín Kalous: Boskovice urai Mátyás király diplomáciai és politikai szolgálatában II/375

380 ANTONIN KALOUS ban. Engedve a pápai diplomácia nyomásának, valamint a cseh király pártján maradása miatt elszenvedett veszteségei hatására végül átállt korábbi ellenfe­leinek az oldalára.29 Tas z Boskovic átállása a cseh király ellen harcoló katolikus főurak oldalá­ra nagy jelentőséggel bírt Hunyadi Mátyás számára még akkor is, ha ebben az időben még nem állt háborús viszonyban Podjebrád Györggyel. Az esemény kö­vetkezményeképpen az olmützi püspök — valamint a későbbiekben családjá­nak szinte minden tagja — Mátyás szövetségesévé lett. Átállása azon „áttéré­sek" sorozatába tartozik, melyeket Tas apja, Benes 1451. évi rekatolizációjával kapcsolatban Sembera elemzett. Tas részt vett a katolikus rendek által 1467 végén Boroszlóban tartott országgyűlésen, ám az utazáshoz birtokainak pusz­tulása miatt kölcsönt kellett felvennie.30 A rendek ezen az országgyűlésen dön­tötték el, hogy behívják Mátyás magyar királyt a cseh katolikusok megsegítésé­re.31 A határozat eredményeként Tas z Boskovic mint a katolikus cseh rendek követe — a Közép-Európában tevékenykedő ferences rendi pápai diplomatával, Gabriel Rangonival együtt — elindult Váradra, hogy ott a magyar királytól a cseh katolikusok védelmét kérje. Ezt a tényt maga az uralkodó is megerősíti a cseh katolikus uraknak írt levelében.32 Mátyás megértette, hogy Csehország megtámadásához a pápai pártfogás mellett a helyi egyház támogatása is alapve­tő fontosságú. Ezért a katolikus rendeknek és városoknak tett nyilatkozatai­ban hangsúlyozza, hogy az eretnekek elleni harcot különböző katolikus szemé­lyek bíztatására vette fel, akik között ott található „a Krisztusban nagytiszte­letű Prothasius atya, olmützi püspök"-öt, aki „kellő meghatalmazással mások szavát is képviselte".33 Tas szerepvállalását igazolja a magyar király nyilatkozatait kísérő két levele, amelyekben a püspök megerősíti, hogy Mátyással a katolikus cseh rendek boroszlói országgyűlésének döntése nyomán vette fel a kapcsolatot.34 A magyar király ebben az időben valószínűleg titkos fegyverszünetet kö­tött a törökökkel. Erre a saját országán belül kitört zavargások miatt volt szük­sége, valamint azért, hogy Csehország tervezett megszállására csapatokat tar-29 A pápai nyomást bizonyítják Rudolf von Rüdesheim pápai legátus levelei Tasnak, 1. Palacky, F.: Urkundliche Beiträge i. m. 372-374. (1465. dec. 17.); Tas levele Rudolfnak megemlíti Tas terve­zett útját Boroszlóba, 1. uo. 382-383. (1466. jan. 3.); II. Pál pápa két levele Tasnak, 1. uo. 404-106. (1466. máj. 27. és jún. 8.); és Rudolfnak egy újabb levele, 1. uo. 425-426., vö. Bachmann, A.: Ur­kundliche Nachträge 43-44. (1467. jan. 27.).vTas 1466 októberében panaszkodott a katolikus főurak szövetségének ellene elkövetett tetteire, 1. AC 4. 133-134. (1466. okt. 27.), de a következő év közepén már hadban állt Ctibor Tovacovsky z Cimburka, utraquista nemessel, 1. AC 4. 141-142., vö. Antonín Roubic: Olomoucké biskupství ve druhé poloviné 15. století. In: Morava na prahu nővé doby. Pferov 1995. 99. 30 1467. dec. 6.: Zemsky archiv Opava, Olomouc, Arcibiskupství Olomouc, Pergameny, sign. C I b 10. 31 Vö. Peter Eschenloer: Geschichte der Stadt Breslau I—II. Ed. Gunhild Roth. Münster-New York-München-Berlin 2003. II. 710. 32 1468. ápr. 8.: „...de mandate sanctissimi domini nostri et reverendissimi eius legati moniti­one, interveniente reverendissimo in Christo pâtre domino Prothasio Olomucensi episcopo..." — MKL I. 205-206. 33 Cseh nyelven 1. Státní oblastní archiv (a továbbiakban: SOA) Tfebon, Historica, sign. 2083.; latinul 1. SOA Tfebon, Rukopisy, A 16. fol. 310v., vö. Hermann Markgraf: Politische Correspondenz Breslaus im Zeitalter Georgs von Podiebrad IL (Scriptores rerum silesiacarum 9.) Breslau 1874. 262.; németül 1. Eschenloer, P.: Breslau i. m. II. 711. 34 Latinul 1. SOA Tfebon, Rukopisy, A 16. fol. 310v., vö. Markgraf, H.: Politische Correspondenz i. m. 263-264.; németül 1. Eschenloer, P: Breslau i. m. IL 712.

Next

/
Thumbnails
Contents