Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Bíró Csilla - Kertész Balázs: Az angyal hozta korona motívuma Mátyás király legitimációs törekvéseiben II/365

AZ ANGYAL HOZTA KORONA MOTÍVUMA MÁTYÁSNÁL 371 Az angyal általi koronázás mint az isteni akaratot kifejező motívum- László falképciklusain is felbukkan: látható a veleméri templom 1378-ban festett képei között,34

valamint a vitfalvi (ma Vitkovce, Szlovákia) templomnak a 14. század közepén készült freskóján.35 Szent László tisztelete a szomszédos népek körében, így Lengyelországban is megtalálható.36

Nagy Lajos király lányának, Hedvignek a férje, II. Jagelló Ulászló 1412-ben elzarándokolt Váradra, László sírjához.37 Ulászlónak a lublini várkápolna falképciklusába foglalt képe ugyancsak Szent László tiszteletéről tanúskodik: az 1418-ra datált kép nyugati fegyverzetű, ugyanakkor tegezt és reflexíjat viselő lovagként ábrázolja a királyt, pajzsán a magyar kettős kereszt látható. A koronát egy angyal helyezi a fejére.38 Már Wehli Tünde rámutatott, hogy Mátyás Isten általi kiválasztottságának gondolata megjelenik Thuróczy János 1488-ban kinyomtatott krónikájában is.39

A Mátyás megválasztását elbeszélő fejezetben ezt olvashatjuk: „...

az egész magyar köznép a város széles utcáin járt-kelt, és az apródok csoportjai ide-oda futkosva azt beszélték, hangosan azt kiáltozták: »Azt akarjuk, hogy Mátyás legyen a király, a mi oltalmunkra őt választotta Isten, mi is őt válasszuk meg!« ... Ám milyen csoda! A termekben még zajlott az ünnepélyes választás, a néphez még el sem jutott a híre, s a pesti templomban már ünnepi éneklésbe kezdve dicséretet zengtek Istennek az annyira óhajtott választásért. "40 Évtizedekkel Mátyás halála után, 1524 és 1527 között állította össze a Karthauzi Névtelen prédikáció- és legendagyűjteményét, melyet az Érdy-kódex őrzött meg számunkra. A Szent László királnak legendájában a krónikában olvasható — és a Képes Krónikában megfestve is látható — látomást használja fel a szerző, az eredetihez képest megváltoztatott formában: )r

Azonközben László herceg, miért mind kisdedségétül fogva istenfélő vala, isteni látást láta ugyan szemlátomást. És monda Geysa hercegnek: »Atyámfia, látál [valajmit?« Ki monda: »Semmit.« Monda Szent Láizló: »Mikoron állánk a tanácsban, Istennek szent angyala mennyből leszállván egy arany koronát hoza, és fejembe nyoma. Azért bizon az, hogy Úristen minekönk adja a diadalmat, és Salamon kifut előttönk ez országból.«"*1

Az, hogy László herceg a saját feje fölött látja a koronát hozó angyalt, és nem Gézáé fölött, a Karthauzi Névtelen leleménye is lehet, de legalább ennyire valószínűsíthető a templomfreskók hatása is. Az áttekintett források fényében Wehli Tündével egyetértve megállapíthatjuk, hogy Mátyás legitimációs törekvéseinek eszközei között az isteni kiválasztottságot kifejező angyal hozta korona motívum is helyet kapott. A felsorolt 34 Radocsay Dénes:

Falképek a középkori Magyarországon. Bp. 1977. 172. 35 László Gyula:

A Szent László-legenda középkori falképei. Bp. 1993. 121. Mindkét falképciklushoz 1. Marosi E.: Kép és hasonmás i. m. 76. 36 Barna Gábor:

A Szent László-kultusz Magyarországon és Európában. In: Szent László és Somogyvár. Tanulmányok a 900 éves somogyvári bencés apátság emlékezetére. Szerk. Magyar Kálmán. Kaposvár 1992. 107-114. 37 Balogh Jolán:

Varadinum. Várad vára I—II. Bp. 1982. II. 44. 38 Marosi E.:

Kép és hasonmás i. m. 80. 39 Wehli T.: Mátyás király ferences missaléja i. m. 873. 40 Thuróczy János:

A magyarok krónikája. Ford. Bellus Ibolya, Kristó Gyula. Bp. 2001. 325. 41 A Néma Barát megszólal. Válogatás a Karthauzi Névtelen beszédeiből. Válogatta Madas Edit. Bp. 1985. 351.