Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Bíró Csilla - Kertész Balázs: Az angyal hozta korona motívuma Mátyás király legitimációs törekvéseiben II/365
AZ ANGYAL HOZTA KORONA MOTÍVUMA MÁTYÁSNÁL 369 Az alább felsorolt példák tanúsága szerint a Szent László alakjához kapcsolódó angyali korona motívum Mátyás korában írásos és vizuális forrásokból egyaránt ismert lehetett. Az első említést az úgynevezett 14. századi krónikaszerkesztés korai eredetű szövegrétegeiben találhatjuk meg. A Szent László történetét elbeszélő krónikarészben, a mogyoródi csata előtt játszódik le a közismert jelenet: „Miközben pedig az említett hadsereg Salamonra várakozott, egyik reggel a hercegek lóháton azon a helyen álltak beszélgetésbe merülve, ahol most Szent Péter apostol kőkápolnája van, és arról tárgyaltak, hogy miképpen harcoljanak. S miközben ott álldogáltak, Boldog László fényes nappal égi látomást látott, s így szólt Géza herceghez: »Láttál valamit?« 0 így felelt: »Semmit.« Ekkor Boldog László így folytatta: »Miközben itt álltunk beszélgetésbe merülve, íme, az » Úr angyala leszállt az égből«, aranykoronát hozott a kezében, és a te fejedre illesztette; ezért biztos vagyok abban, hogy a miénk lesz a győzelem ajándéka, és Salamon leverve, száműzöttként fog menekülni az országból. Az országot pedig és a koronát neked fogja adni az Úr.«"21 Az idézett szöveghelyet a Képes Krónikában egy kerek miniatúra illusztrálja: a lovon ülő Géza herceg fejére egy alászálló angyal koronát helyez, az ugyancsak lovon ülő László herceg pedig a csodálkozástól karjait széttárva nézi az égi látomást.22 A motívum a László királlyá választását leíró fejezethez tartozó miniatúrán is látható: a kép közepén álló László fejére két angyal és két főpap helyezi a koronát.23 Figyelemre méltó, hogy a szövegben nincs konkrét utalás az angyalok által történő koronázásra, képi megjelenítésük az Isten általi kiválasztottságot jelképezi.24 A krónika 129. fejezetében olvasható az a jelenet, amikor Salamon Pozsony alatt megfutamodik László elől. Jóllehet az angyali korona motívuma nem szerepel a szövegben, mégis érdemes idéznünk ezt a krónikarészt Mátyás ferences missaléjának feljebb bemutatott képe miatt, amelyen az uralkodó feje fölött két angyal látható: „Történt pedig, hogy a déli pihenő alatt László a várhoz ment. Salamon látta a közeledőt, és fegyvereit kicserélve, úgy, hogy ne lehessen fölismerni, kiment hozzá, és László sem ismerte föl őt. Salamon katonái pedig a vár falain ülve figyelték őket. Salamon azt hitte róla, hogy csak egy szerviens, és azért ment ki, hogy megvívjon vele. Am amikor odaért hozzá, és az arcába tekintett, nyomban két angyalt pillantott meg László feje fölött, akik tüzes karddal röpködtek, és fenyegették az ellenségeit. Salamon ennek láttára a várba menekült. A katonái így szóltak hozzá: »Urunk, mi az, amit láttunk1? Sohasem láttuk, 21 Képes Krónika. Ford. Bollók János. Bp. 2004. 78-79. (A továbbiakban: Képes Krónika i. m. 2004.) A motívum eredetének kérdéséhez 1. Váczy Péter: Az angyal hozta korona. Életünk 1982. 456-465.; Gerics József: A korona fogalma Kálmán-kori legendáinkban és krónikáinkban. In: i/o: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. Bp. 1995. 165-173.; Gerics József-Ladányi Erzsébet: Szent László „csodás" tettei krónikáinkban. Magyar Könyvszemle 2001. 20-31.; Klaniczay Gábor: Szent László „csodás" tettei krónikáinkban. Magyar Könyvszemle 2001. 405-406. 22 Képes Krónika. Hasonmás kiadás. Ford. Geréb László. Bp. 1964. 1—II. A kép látható: I. f. 42 recto. (A továbbiakban: Képes Krónika i. m. 1964.) 23 Képes Krónika i. m. 1964. I. f. 46 verso. 24 Marosi Ernő: Kép és hasonmás. Művészet és valóság a 14-15. századi Magyarországon. Bp. 1995. 36-37., 76., 78.