Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Bíró Csilla - Kertész Balázs: Az angyal hozta korona motívuma Mátyás király legitimációs törekvéseiben II/365
AZ ANGYAL HOZTA KORONA MOTÍVUMA MÁTYÁSNÁL 367 mindkét fennmaradt királytükrének megjelentette latin szövegét.9 A későbbi évtizedek mellőzése talán azzal magyarázható, hogy fennmaradt művei alapján ítélve Andreas Pannonius a középkor és a humanizmus korának határmezsgyéjén mozog: sem a medievisztika sem a humanizmuskutatás nem érezte igazán a magáénak, így nem is foglalkozott vele.10 Andreas Pannonius életéről saját müveiből és korabeli forrásokból is több adatot ismerünk. Ezeket röviden áttekintve feltételezzük, hogy 1420 körül született Magyarországon, a műveiben található magyar kifejezések alapján magyar anyanyelvűnek tartjuk. Katonaként szolgált Hunyadi János alatt, saját elmondása alapján személyes jó kapcsolat volt közöttük. 1444-ben részt vett Hunyadi Mátyás keresztelőjén Kolozsváron, 1445-ben, nem sokkal a várnai csata után, Velencében belépett a karthauzi rendbe. Döntésének oka lehetett egy vallásos élmény, vagy a sokat vitatott szegedi eskü és váradi béke csalárdságából eredő kiábrándultság,11 melyet Mátyáshoz írt művében huszonhárom évvel az esemény után hosszan emleget.12 Eletének következő szakaszát Itália különböző városaiban tölti: él Velencében, Bolognában, Ferrarában, majd a paviai Certosában veszítjük szem elől 1471-ben. A forrásokból kiderül, hogy Itáliában köztiszteletben álló férfi volt: Velencében a Bollani patríciuscsaláddal, Bolognában Bornio da Salával, a híres jogtudóssal, Ferrarában Borsó d'Estével tartott kapcsolatot, és feltehetőleg a herceg tanácsadói köréhez is hozzátartozott. Mátyáshoz írt királytükréből pedig fontos magyarországi ismeretségeit térképezhetjük fel: külön fejezetet szentel Vitéz János laudatiójára, a következő részben pedig Várdai István kalocsai érseket magasztalja. Az utolsó fejezetben mint művének lehetséges felolvasóit ajánlja az uralkodó figyelmébe Bosznia püspökét, Benedeket;13 a pécsi püspököt, Janus Pannoniust; a knini püspököt, Nyújtódi Miklóst, valamint Mátyás három Ferrarában tanuló unokatestvérét, Vingárti Lászlót, Pálóczi Zsigmondot és Perényi Miklóst. A szövegből arra következtethetünk, hogy korántsem távoli ismeretségekről van szó. Vitézt, akit válogatott, a humanista oratiókra jellemző hasonlatokkal illet, még Magyarországról, Hunyadi János köréből ismeri. Várdait annak itáliai jogi tanulmányai során ismerte meg, és ez a fejezet sem üres dicsőítő frázisok halmaza. Várdai szilárd hitén, erkölcsein, szónoki képességén, külső és belső jó tulajdonságain kívül szó esik az egyáltalán nem mellékes politikai támogatóiról is, azaz a magyar bárókról, akik rokonai és barátai lévén hatalmas vagyonukkal mellette priorságának viszontagságai. Civitas Dei 1956. 101-110.; Nyilas Márta: Raffaello festménye II. Gyula pápáról és Andreas Pannonius. Magyar Könyvszemle 1971. 324-326. 9 Andreas Pannonius: Libellus de virtutibus Matthiae Corvino dedicatus; Libellus de virtutibus Herculi Estensi dedicatus. In: Két magyarországi egyházi író a XV századból: Andreas Pannonius, Nicolaus de Mirabilibus. Kiad. Fraknói Vilmos, Abel Jenő. Bp. 1886. A Mátyáshoz írt mű fordítása: Andreas Pannonius: Könyvecske az erényekről Korvin Mátyásnak ajánlva (1467). Ford. Boronkai Iván. In: A magyar középkor irodalma. Kiad. V. Kovács Sándor. Bp. 1984. 371-529. 10 A két említett királytükrön kívül: Expositio super Cantica canticorum. Országos Széchényi Könyvtár, Cod. Lat. 443. 11 Engel Pál: A szegedi eskü és a váradi béke. Adalék az 1444. év eseménytörténetéhez. In: Mályusz Elemér Emlékkönyv. Szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc. Bp. 1984. 77-96. 12 Andreas Pannonius: Könyvecske az erényekről i. m. 396. 13 Személyét nem ismerjük. Fügedi Eriknek a 15. századi magyar püspökökről írt tanulmánya nem tartalmazza a szerémi, a nándorfehérvári és a boszniai püspökségeket. A tanulmányból annyi derül ki, hogy a boszniait gyakran töltötték be ferencesek, 1. Fügedi Erik: A XV századi magyar püspökökről. Történelmi Szemle 8. (1965) 477-498.
