Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Bíró Csilla - Kertész Balázs: Az angyal hozta korona motívuma Mátyás király legitimációs törekvéseiben II/365
366 BÍRÓ CSILLA - KERTÉSZ BALÁZS A tanulmány a kódex3 képi ábrázolásait elemzi. Az egyik bejegyzésből kiderül, hogy a könyv Mátyás király megbízásából készült egy Tamás nevű magyarországi ferences szerzetes számára, akiről tudjuk, hogy Bécsben tevékenykedett. A kódexben található illusztrációk közül — ornamentális iniciálék, lapszéldíszek és három egész oldalas kép (Szent Ferenc stigmatizációja, Napba öltözött Asszony, Vir Dolorum) — a Vir Dolorum ábrázolás tartalmazza az angyal hozta korona motívumot.4 A kép részletes leírása a tanulmányban olvasható, itt csak az említett motívum bemutatására térünk ki. A kép bal alsó sarkában látható a térdeplő donátor, azaz Mátyás, előtte négyeit tárcsapajzs a vágásos és kettőskeresztes magyar címerrel, a dalmát leopárdfej ékkel és a besztercei oroszlánnal, közepén szívpajzson a Hunyadi-család hollója. A kódex datálását innen lehet kikövetkeztetni: mivel az ábrázolásról hiányzik a cseh oroszlános címer, a kép Mátyás cseh királlyá koronázása, azaz 1469. május 6-a előtt keletkezett. A szerző szerint ez Mátyás legkorábbi, kódexből ismert ábrázolása. A király feje felett két angyal lebeg, egyikük koronát, másikuk — Wehli értelmezésében — kardot nyújt az uralkodó felé. A kép egyik jelentésrétege az Isten akaratából történő koronázás lehet. A cikk végkövetkeztetése az, hogy a kódex ikonográfiái programjának kidolgozója ferences lehetett, talán maga a megajándékozott, Thomas de Hungária. Az angyal hozta korona motívum egy másik, a missaléval közel egyidőben készített corvina kezdőoldalán is megtalálható. Ez a kötet Andreas Pannonius Libellus de virtutibus Mathiae Corvino dedicatus című királytükrét tartalmazza, a mű 1467. szeptember l-jén keletkezett.5 A szerkezetében a három keresztényi és a négy sarkalatos erény kifejtésére épülő szöveget kevés illusztráció díszíti. A címoldalt6 gazdag növényi ornamentikájú keretdísz veszi körül, melynek bal oldalán S iniciáléban Mátyás jobbra forduló, trónszéken ülő idealizáló egész alakos képe látható.7 Szemben vele a keretdísz jobb oldalán felül a királynak koronát nyújtó vörös szárnyú angyal félalakos képe, alatta zöld levélkoszorúban egy szerzetes, azaz maga a szerző Mátyás felé forduló derékképe látható, amint vörös színű könyvét ajánlja a királynak. Andreas Pannonius alakja ismert a magyar humanizmuskutatás számára, mégis feltűnően keveset foglalkoztak vele. A 19. század végén és a 20. században több róla szóló tanulmány látott napvilágot,8 Fraknói Vilmos és Ábel Jenő 3 Róma, Biblioteca Apostolica Vaticana, Rossiana Cod. Lat. 1164. 4 A kép megtekinthető: Csapodi Csaba - Csapodiné Gárdonyi Klára: Bibliotheca Corviniana. Bp. 1990. CLXXIV kép. 5 Róma, Biblioteca Apostolica Vaticana, Cod. Vat. Lat. 3186. 6 A kép megtekinthető: Csapodi Cs, - Csapodiné Gárdonyi K.: Bibliotheca Corviniana i. m. CLL kép. 7 Csontosi János: Mátyás király és Beatrix királyné arczképei Corvin-codexekben. Bp. 1888. 1-2.; Balogh Jolán: Mátyás király arcképei. In: Mátyás király. Emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára. Szerk. Lukinich Imre. Bp. 1940. I. 442. 8 Fraknói Vilmos: Andreas Pannonius. Magyar Könyvszemle 1879. 113-118.; Huszti József: Andreas Pannoniusnak egy ismeretlen kéziratos munkájáról. Magyar Könyvszemle 1929. 137-138.; Révész Mária: Andreas Pannonius és Bornio da Sala Egyetemes Philológiai Közlöny 1935. 79-81.; Huszti József: Andreáé Pannonii Expositio super Cantica canticorum. Magyar Könyvszemle 1939. 97-104.; iß. Horváth János: Andreas Pannonius Cantica canticorum kommentárjának forrásai Egyetemes Philológiai Közlöny 1942. 257-287.; Dám Ince: A szeplőtelen fogantatás védelme Magyarországon a Hunyadiak és a Jagellók korában. Róma 1955. 39-46.; Dám Ince: Andreas Pannonius ferrarai
