Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Bíró Csilla - Kertész Balázs: Az angyal hozta korona motívuma Mátyás király legitimációs törekvéseiben II/365

Bíró Csilla - Kertész Balázs AZ ANGYAL HOZTA KORONA MOTÍVUMA MÁTYÁS KIRÁLY LEGITIMÁCIÓS TÖREKVÉSEIBEN Számos tanulmány foglalkozik Mátyás király mecenatúrájának eszközei­vel, céljaival, a művészetpártolás különböző területeivel és az egyes műalkotás­okban felhasznált motívumok elemzésével. Többen is arra a következtetésre ju­tottak, hogy a királyi jövedelmekhez képest nagyarányú anyagi ráfordítással járó alkotások, túl a király múvészetszeretetén és széleskörű érdeklődésén, Má­tyás legitimációs törekvéseiről tanúskodnak.1 A témáról szóló tanulmányokból az is kiderül, hogy a Mátyás legitimációs törekvéseit tükröző művek túlnyomórészt az itáliai fejedelmi udvarokban ha­sonló céllal létrejött munkák eszközeit használják fel. Ez könnyen indokolható — a ténylegesen fennálló kapcsolatok mellett — Hunyadi Mátyás és egyes itáli­ai fejedelmek hasonló társadalmi helyzetével: a Hunyadiak csakúgy, mint a mi­lánói Sforzák vagy az urbinói Federigo da Montefeltro, nem nagy múltú, tekin­télyes uralkodócsaládok tagjaiként kerültek öröklés útján a trónra, hanem al­sóbb társadalmi rétegekből felemelkedve saját rátermettségüknek köszönhet­ték pozíciójukat. A környező uralkodócsaládok viszont éppen származásuk mi­att utasították el közeledési szándékukat. Mivel több itáliai fejedelmi családnak sikerült mecénási tevékenység, királyi propaganda útján legitimálni hatalmát, joggal használhatta fel Mátyás az eszközeiket hasonló céllal. Az itáliai fejedelmi udvarokban gazdagon támogatott művészek és huma­nisták művein kívül milyen eszközöket használt még Mátyás uralmának legiti­málására? Wehli Tünde a közelmúltban Mátyás ferences missaléjának vizsgála­ta során arra a következtetésre jutott, hogy a király a magyarországi krónika­irodalomból is ismert angyal hozta korona motívumot is alkalmazta.2 1 Klaniczay Tibor: A kereszteshad eszméje és a Mátyás-mítosz. Irodalomtörténeti Közlemé­nyek 78. (1975) 1-14.; Szakály Ferenc: Királyi mecenatúra, államháztartás és politika Corvin Mátyás Magyarországán. In: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Szerk. Rázsó Gyula, V Molnár László. Bp. 1990. (a továbbiakban: Hunyadi Mátyás i. m.) 277-331.; Pajorin Klára: Humanista irodalmi művek Mátyás király dicsőítésére. In: Hunyadi Mátyás i. m. 333-361.; Mikó Árpád: Mathias Corvinus - Mathias Augustus. L'arte all'antica nel servizio del potere. In: Cultura e potere nel Rinascimento. A cura di Luisa Secchi Tarugi. Firenze, 1999. 209-220.; Karsay Orsolya: Uralkodók és studiolók. In: Uralkodók és corvinák. Az Országos Széchényi Könyvtár jubileumi kiállítása alapításának 200. évfordulóján. 2002. május 16-augusztus 20. Szei'k. Karsay Orsolya. Bp. 2002. (a továbbiakban: Uralkodók és corvinák i. m.) 19-35.; Pócs Dániel: Exemplum és analógia. In: Uralkodók és corvinák i. m. 71-80. 2 Wehli Tünde: Mátyás király ferences missaléja In: A ferences lelkiség hatása az újkori Kö­zép-Európa történetére és kultúrájára. Szerk. Óze Sándor, Medgyessy-Schmikli Norbert. Piliscsa­ba-Bp., 2005. 865-874.

Next

/
Thumbnails
Contents